Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. Sopronkőhida (történelmi kollázsregény)
Más nészrűl az a tendencia érezhető, hogy a hadbíróság húzza az ügyeket, s lehetőleg igen enyhe ítéleteket hoz. Tegnap három embert mentettek fel, két veszprémi Cser-erdei munkást, akiik röpcédulákat szedtek össze, és vittek be a gyárba, egy muraközi illetőségű írnokot, aki partizánokat támogatott. Ma aztán ezt a szeládebb hangulatot alaposan megcáfolták. Az úgynevezett „győri perben” két halálos ítéletet hoztak. Kötélre ítélték Németh László János karpaszo- mányos honvédet és Stelczer Lajost. A többi ítélet is szigorú: életfogytiglan, 15 év, a legkevesebb: 9 év: Nem jó jel a jövő heti tárgyalások előtt. Tegnap délután gyengélkedő volt. Szentmifclóssy Pistával és Szemes Pistával is sikerült hosszabb diskurzust folytatni. Latolgattuk az eshetőségeket a Hardy-perben. Sok érdekes hírt kaptam. A debreceni kormányban szerepel Vasváry István, Erdei Ferenc, két-három kommunista, Vörös János, Faragho Gábor, Szentgyörgyi Albert. Pesten a hidakat felrobbantották, de a Ferenc Jó- zsef-híd (ma Szabadság-híd — S. A.) és a Horthy-híd (ma Pelöfi-híd — S. A.) épségben maradtak. (...) Simon Laci, a lovashadosztály vezérkari főnöke agyonlőtte magát. Búcsúlevelében arról írt, hogy nem tudja lelkiismeretével összeegyeztetni, hogy fegyverzet és felszerelés nélkül zavarja vágóhídra az embereket. 1945. február 13.: — Tegnap majdnem fél kettőig fent voltam, vártam az Ítéletet. Akkor már igen álmos voltam, lefeküdtem, de igen nyugtalanul aludtam, sokszor felébredtem. Reggel aztán fél hétkor Vógváry szakaszvezető ébresztett azzal a hírrel, hogy Hardy Kálmánt kötél általi halálra ítélték, de kegyeimet kapott. Veress Lajos ítélete 15 óv, Utassyt, Kuthyt felmentették. (...) Délután még nagy esemény volt a fürdés, amely igazán jól esett. További esemény volt miég Milassin Pista elővezetése a Vattay—Lázár tárgyalásra. Elővezették még Hennyeit és Hardy Kálmánt is. Pista igen sokáig bent volt, erősen fagatták. Idegesen jött vissza. Hardy — mint mondja — igen rosszul néz ki. Az ügyre vonatkozólag jósolni sem lehet, Lázár, az I. rendű vádlott nem túl ügyesen viselkedik. Adná Isten, hogy ez is olyan jól végződjék, mint a tegnapi ügy. Dominioh ismét a tárgyalásvezető, Justy az elnök, Farkas Ferenc az ülnök. Igen nagy a hallgatóság, ott vannak az összes helybeli nyilasok, bírósági személyzet. — Révay Kálmán ma délután együtt fürdött egy bírósági emberrel, aki úgy nyilatkozott, hogy a tegnapi tárgyaláson egyedül a németek kardoskodtak a halálbüntetés mellett. Egyébként beszédes fickó volt, aki érdeklődött, hogy mikorra számolunk a háború végével, illetve szabadulásunkkal. Kálmán azt felelte, hogy úgy gondolja, hat hét múlva, mire ő azt felelte: — Még hal hét? — Űj „növendéket” is kaptunk, védőőrizeteseket: Vörös János fiának, Tibornak feleségét két kisgyermekével (másfél éves és négy hónapos). Ideiglenesen Inkeyék szobájába helyezték el őket. Egy belügyminisztériumi nyomozó hozta be őket túszként Balatonfüredről, mert onnan öt kilométerre van az első vonal (?!). ő nem akarta őket behozni a kisgyermekek miatt, de a Miniszter Ür (Vájná Gábor) ragaszkodott beszállításukhoz. Szép kis rendszer, ahol már csecs- szopókat is őrizetbe vesznek! (...) 1945. február 16.: — Ismét gyönyörű szép időre ébredtünk. Már korán reggel igen szépen sütött a nap, felsőkabát nélkül mentünk ki az udvarra, s hosz- szasan ácsorogtunk a napon. Éppen át akartam menni a kezelésekkel a kórházba, amikor visszaparancsoltak, s kiderült, hogy a kiütéses tífusz-eset miatt az egész fegyintézetet vesztegzár alá helyezik. Eredménye ennek, hogy senki sem mehet ki közülünk, s három hétre megszűnnek a tárgyalások, kihallgatások, így a németországi kiszállítások lehetősége is megszűnt. A Jóisten gondot visel 820
