Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 9. szám - SZEMLE - Ambrus Lajos: Hozott isten, holdacska! Finnugor varázsigék, imádságok, siratók

szerű. Egyes falucsoportok úgy elszigetelődtek mind más mordvin egységektől, mind a tatár—orosz népességtől, hogy teljes épségben képesek voltak ősi hagyományvilágukat megőrizni. Ezek a hagyományok kaptak hangolt — terjedelem szerint is a legjelenték - kenyebb mértékben — ebben a kötetben.

Makar Jevszejev mordvin nyelvtudós 1931-es A mordvin lakodalom c. könyvéből került a gyűjteménybe az a menyasszonysirató, amelynek vizsgálata a legtöbb — általánosítható — tapasztalattal szolgálhat. Maga a menyasszonysirató — nálunk a menyasszony búcsúztatása címszó alatt tárgyalja a Néprajzi Lexikon — a középkorú mord- vin nemzedékekben máig ismert. „Hajdanában két héttel a lakodalom előtt, éjjel, első kakasszó után kezdte el a menyasszony lányságát siratni, s aztán estéről estére folytatta” — írja Bereczki Gábor. Az epikus anyag mitologikus élménnyel, a „Nagyságos ősapák” és „Szépséges ősanyák” megidézésével indul, keveredve már újkori tör- ténelhni-politikai hatásokkal. („Hívnálak én ősapák, / vezetnélek ősanyák, / városbéliek között, moszkovai nagyutcán.” — kiemelés tőlem A. L.) Ám az ősök megidézése vonatkozik pogányokra („erza hitben holtakra”), és a keresztényekre is („orosz hitben holtakra”). Csend, sötét, „testem siratása”, gyász, bocsánatkérés a szülőktől, a leánypajtásoktól való elválás keserűsége, az ellentétek fokozása folyik vég nélküli elbeszélő formában (mindössze egyetlen dallamsorban): drámaiságot így kap a szöveg, amely a siratódallamot háttérbe szorítja. Felelgetések („A barátné válasza”, „A leánykérő asszony éneke”, „A háziasszony válasza”), az ajándékvásárlás szomorúsága, kérés Kemence-istenhez, hiány a körtáncból való elmaradás miatt, a „rejtőzőház” előkészítése, a lakodalmi menet: drámai erejű átélés és megragadás teljességei. A „násznép vetélkedésé”-nél álljunk meg egy pillanatig, és idézzünk Jevszejev tanulmányából (In Medveének Bp. 1975. 822—834 p.): „a mordvin lakodalom két pártnak: a menyasszony és a vőlegény nemzetségének harcából áll; ennek megfelelően a lakodalmi éneklés is élesen két dallamra épül. Az egyik telt hangú és ünnepélyes, ezt a dallamot énekli az anyós (a menyasszonykórő nő) mint a győztes párt vezetője, valamint a vőlegény nőrokonai... A menyasszony és barátnői a másik dallamon jajveszékel: »-ez a siratóhang«. Ezt a dallamot énekli a menyasszony mindaddig, amíg el nem búcsúzik iányságától.” Ebben a „vetélkedésben”, az elsöprő erejű égiekkel-földiekkel való közvetlen kapcsolattartásban bukkan fel váratlanul, mindössze egy sor erejéig a távoli rokonságtudat lendületes násznépi intonációja: „dunaimenti földről jöttünk”. A szabadság elvesztésének motívuma („szabadságom, ím, elbúcsúzott’” „siratom... régi szabadságom”, „ékes szabadságom keresem”) végigvonul a lakodalmason, de a többi .finnugor — köztük magyar — szövegeken is. A „fiatalok fektetése a csűrben”, a lány- ság elvesztése után való visszatérés a szülői házhoz már záró motívum; objektivizált belenyugvás és akarva-akaratlanul kimondott „örökérvényűség” is egyben:

Mikor én innen búcsúzom, innen mikor távozom,

Isten ne adjon több távozót, hanem adjon érkezőt.

De nemcsak a menyasszonysiratók szépek — különlegességük miatt tárgyaltuk részletesebben —, hanem a halottsiratók és katonasiratók is. Az előbbiek istenhez fordulnak segélyért, apát-anyát-férjet-árvát-testvért-elesettet siratnak, temetőbe vezető úton, temetőben, sírnál, halotti torban igyekeznek elmondani mindazt, amit szelemi- tudati alapjaikról képtelenek megérteni. Feltűnő a drámai erőt hordozó ismétlés-funkción kívül a számonkérő-vádlókérdő-visszaváró-vallomás- (nemcsak a finnugor népeknél ismert) motívumok változatos szépsége; a pogány-keresztény (orosz) elemek keveredése, a magány- és koldus motívumok gyakorisága. („ ... itt maradtam a falu szájára, j minden pofa ugatásának kitéve, / minden talp taposásának kitéve.’’) A holtak útravalót kapnák („... anyám, jaj, aki neveltél, / a mondottam-szavakat, j a szólottáim-szavakat / göngyöld fehér gyolcsba, / szorítsd a markodba”), útbaigazítást kapnak a menyországhoz vezető hármas úton (a számmisztika is igen gazdagon jelen van a kötetben), hogy elérhessék a végcélt:

792