Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. November 22. (történelmi kollázsregény)
ben és tudatban cselekedett, hogy ezzel hazájának használ. Tudta azt, hogy meg nem engedett mozgalomról van szó, éppen ezért gondolt arra is, hogy a honvédelmi miniszternek adandó alkalommal jelentést tesz, erre azonban már nem került sor. Tárgyalásvezető külön kérdéseire előadja még, hogy mint személyirányító közeg a nála álnéven jelentkezőket ugyancsak jelszóval látta el és igazította az egyes csoportokhoz. Nem látja be, hogy a kommunista mozgalmak és szervezkedés eszközeivel dolgozott, mert minden illegális mozgalomnak ilyen eszközökhöz kell nyúlnia. I. r. vádlottal nem találkozott és vele nem tárgyalt. Sok megbeszélésen vett részt, amelyen a katonai vonal szervezését határozták el. (...) Hívásra belép: VI. r. vádlott Nagy Jenő, aki Tárgyalásvezető kérdésére kijelenti, hogy bűnösnek nem érzi magát, bár tudja azt, hogy törvényellenes dolgot cselekedett. Vallomás az 1/e. nsz. alatti nyomozati jegyzőkönyvében foglaltakkal egyezően adja elő. Tárgyalásvezető külön kérdéseire, hogy az új esküt nem tette le, előadja, hogy a katonai vonal irányításában neki vezérkari főnöki beosztása volt. Mellette Tartsay százados volt a legfontosabb személy, mert mint iszemélygyűjtő közegen, rajta állott vagy bukott az egész mozgalom. Az igaz, hogy Almásy alezredes vádlottat Kiss János II. r. vádlottal egyetértésben ki akarta küldeni az első honvéd hadsereg arcvonalába és ott a hadsereg vezérkari főnökét gondolta meg- kömyékezni abból a célból, hogy azt az ellenséghez való átpártolásra ás az egész hadseregnek az ellenséghez való csatlakozásra bírják. Almásy azonban erre nem vállalkozott. Tárgyalt Topa János partizánvezetővel is, akinek állítólagosán 4000 katonája és fegyvere is lett volna. Ezeket meg is akarta nyerni a céljainak, de ez után a tárgyalásokon túl nem haladt. Védője kérdésére előadja, hogy a katonai személyek közül és a jelenlévő vádlottak közül csak Tartsay Vilmosnak és Almásy Pálnak, valamint Róvay Kálmánnak volt tevőleges szerepe. A többiek a mozgalomban nem vettek részt, legalább is neki ilyesmiről tudomása nincsen. Felek VI. r. vádlotthoz kérdést nem intéznek. Vádlottaknak megjegyzésük nincsen. Hívásra belép VII. r. vádlott Almásy Pál, aki Tárgyalásvezető kérdésére bűnösnek nem érzi magát a vádbeli cselekményben, csupán csak abban, hogy nem tett azonnal felsőbb- ségének jelentést a mozgalomról, egyebekben vallomását az I/f. nsz. alatti nyomozati jegyzőkönyvében foglaltakkal egyezően adja elő. Tárgyalásvezető kérdéseire előadja, hogy terve volt a mozgalomról a vezérkar főnökének jelentést tenni, ha az jobban kialakul, erre azonban már nem kerülhetett sor. Nagy ezredes őt a hírszerzéssel is meg akarta bízni, valamint Kiss altábornaggyal arra szólította fel, hogy a harcoló 1. honvéd hadsereg vezérkari főnökét a hadsereg átállására vegye rá, azonban ő megtagadta és visszautasította.
