Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 9. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. November 22. (történelmi kollázsregény)

Nagy Jenőt az illegalitásban egyébként Szűcs ezredes, néven is­merték, de Mikuliűh Tibor már régebbről, Kassáról ismerte, ahol együtt szolglátak. Rövid beszélgetés után Nagy szólt Mikulichnak, hogy menjen Tartsay Vilmos lakására, az Andrássy út 29-be, ahol majd további feladatot is kap. — A jelszó „Mozijegy” — mondta. Mikuliűh a következő napon el is ment, de a csengetésre senki sem nyitott ajtót. Másnap ismét elment, de hiába. (...) — Pár nap múlva aztán hívattak a Böszörményi úti csendőrlak­tanyába kihallgatásra — vallotta Mikuliűh Tibor a felszabadulás után a bíróságon. — A kihallgatáson Radó Endre csendőr százados először Fodor Károly lakása és telefonszáma felől érdeklődött, aki ellen el­fogató parancs volt kiadva, majd megkérdezte: — Mit keresett az Andrássy út 29-ben? — Jelentem, egy illegális tiszti csoport tevékenykedik ott, őket akartam megismerni. — Ez rendkívül fontos ügy. Indulunk a Honvédelmi Miniszté­riumba. Ezt ott is jelentenie kell! — mondta Radó. (...) Orendy Nor­bert átvette az ügyet, és gépkocsiján magával vitte Mikuliűh Tibor századost a Naphegy téri parancsnokságra. A nyomozást Könczey Gyula őrnagyra, a nyomozó osztály parancsnokára és Radó Endrére, a nyomozó alosztály parancsnokára bízta. A kihallgatást közvetlenül Radó Endre csendőr százados vezette. Mikulich ismét elmondta, hogy egy Szűcs nevű ezredes ellenállási mozgalmat szervez, fegyveres tevékenységet kószát elő. A lakásán gyűjti az embereket. Már ő is járt nála, és részletesen beszéltek erről. Különböző eligazítások és tervelőkészítések is folynak a lakáson. (...) A kihallgatás végén Mikulichot Radó csendőr százados meg­bízta, hogy folytassa illegális tevékenységét, és minden fontos ese­ményről tegyen jelentést. — Radó Endre népbírósági tárgyalásán aztán mindez újra lezajlott — folytatja Almásy Pál. — Tanúvallomást tettünk. Radót halálra ítélték, kivégezték, a Nép­ügyészség pedig azonnal körözést rendelt el Mikuliűh ellen. De Mikuliűh még sokáig nem került elő. Engem még egy ideig beidégzet- l:ek, talán még 1948-ban is. Minduntalan kihallgattak Mikulidhról. Hogy mit tu­dok róla, ki ismerhette. Hogy tudom-e, hogy van olyan föltevés, miszerint Ro­mániába szökött át. .. Annyi kiderült, hogy Mikuliűh sógora, Mester István a nyilas párt vezetőségi tagja volt, s hogy Mikulich előtte is fecsegett, családi körben . . . Úgy emlékszem, hogy Mikulich nyilvántartásban volt még a demok­ratikus honvédségben is, és csak amikor Róvay Kálmán 'és én életben hazatér­tünk Nyugatról, akkor lett neki forró a lába alatt a talaj, és szökött meg Ro­mánia felé. Mások azt mondták, hogy hamarabb kereket oldott már, de ezt máig sem tudtam tisztázni. A lényeg az, hogy a Népügyészség kiadatási kérel­met indított Románia felé. Erről tudomásom van. 5 5. — Sárközi Sándor: (Mikulich) 1945 februárjában fogságba esett, onnan májusban szabadult ki, és folytatta egyetemi tanulmányait 1945 decemberéig, akkor szökött Romániába. Az új hadseregbe te­hát nem állt be. 721

Next

/
Oldalképek
Tartalom