Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. November 22. (történelmi kollázsregény)
Nagy Jenőt az illegalitásban egyébként Szűcs ezredes, néven ismerték, de Mikuliűh Tibor már régebbről, Kassáról ismerte, ahol együtt szolglátak. Rövid beszélgetés után Nagy szólt Mikulichnak, hogy menjen Tartsay Vilmos lakására, az Andrássy út 29-be, ahol majd további feladatot is kap. — A jelszó „Mozijegy” — mondta. Mikuliűh a következő napon el is ment, de a csengetésre senki sem nyitott ajtót. Másnap ismét elment, de hiába. (...) — Pár nap múlva aztán hívattak a Böszörményi úti csendőrlaktanyába kihallgatásra — vallotta Mikuliűh Tibor a felszabadulás után a bíróságon. — A kihallgatáson Radó Endre csendőr százados először Fodor Károly lakása és telefonszáma felől érdeklődött, aki ellen elfogató parancs volt kiadva, majd megkérdezte: — Mit keresett az Andrássy út 29-ben? — Jelentem, egy illegális tiszti csoport tevékenykedik ott, őket akartam megismerni. — Ez rendkívül fontos ügy. Indulunk a Honvédelmi Minisztériumba. Ezt ott is jelentenie kell! — mondta Radó. (...) Orendy Norbert átvette az ügyet, és gépkocsiján magával vitte Mikuliűh Tibor századost a Naphegy téri parancsnokságra. A nyomozást Könczey Gyula őrnagyra, a nyomozó osztály parancsnokára és Radó Endrére, a nyomozó alosztály parancsnokára bízta. A kihallgatást közvetlenül Radó Endre csendőr százados vezette. Mikulich ismét elmondta, hogy egy Szűcs nevű ezredes ellenállási mozgalmat szervez, fegyveres tevékenységet kószát elő. A lakásán gyűjti az embereket. Már ő is járt nála, és részletesen beszéltek erről. Különböző eligazítások és tervelőkészítések is folynak a lakáson. (...) A kihallgatás végén Mikulichot Radó csendőr százados megbízta, hogy folytassa illegális tevékenységét, és minden fontos eseményről tegyen jelentést. — Radó Endre népbírósági tárgyalásán aztán mindez újra lezajlott — folytatja Almásy Pál. — Tanúvallomást tettünk. Radót halálra ítélték, kivégezték, a Népügyészség pedig azonnal körözést rendelt el Mikuliűh ellen. De Mikuliűh még sokáig nem került elő. Engem még egy ideig beidégzet- l:ek, talán még 1948-ban is. Minduntalan kihallgattak Mikulidhról. Hogy mit tudok róla, ki ismerhette. Hogy tudom-e, hogy van olyan föltevés, miszerint Romániába szökött át. .. Annyi kiderült, hogy Mikuliűh sógora, Mester István a nyilas párt vezetőségi tagja volt, s hogy Mikulich előtte is fecsegett, családi körben . . . Úgy emlékszem, hogy Mikulich nyilvántartásban volt még a demokratikus honvédségben is, és csak amikor Róvay Kálmán 'és én életben hazatértünk Nyugatról, akkor lett neki forró a lába alatt a talaj, és szökött meg Románia felé. Mások azt mondták, hogy hamarabb kereket oldott már, de ezt máig sem tudtam tisztázni. A lényeg az, hogy a Népügyészség kiadatási kérelmet indított Románia felé. Erről tudomásom van. 5 5. — Sárközi Sándor: (Mikulich) 1945 februárjában fogságba esett, onnan májusban szabadult ki, és folytatta egyetemi tanulmányait 1945 decemberéig, akkor szökött Romániába. Az új hadseregbe tehát nem állt be. 721
