Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 7. szám - Aczél Géza: Grammatika Elegans 3., a mánia terjeszkedése 5. (versek)
ACZÉL GÉZA Grammatika Elegáns 3FIA ÉPÜLÉSÉBE stricikkel utaztunk zöld indulattal épp vertek egy banyát s hogy topogtunk megszégyeniülten mocskos falakhoz lapulva kiforgatott arcú emberek zuhogtak ferdén a vonaton át te még nem értettél eléggé az alázkodó geometriához amint apád húgod copfjára s fejedre szögben rátakart fél szemmel anyátok lesve szomorún mert nem keményöklű joe mikor malaokodó bizakodással mordul rá a kar e szennyet ugató kórus mely viszi nyomorát az ereken bezúz holnapokat s öklendezi tele az éjszakát álltunk hát álnok tintanyalók sápadt papírvilágból s forgattam agyiamban' tovább a nyálas demagógiát hogy e szemérmesen eltakart kentaurok mit 'akarnak velünk mit a statisztikákban munkásnak álcázott csőcselék de csak imbolyogtunk a bűzben lelkűnkből számkivetve fásultan lestük hogy európa legpiszkosabb ablakain át mennyivel korábban érkezik meg az este miközben néhány részeg megrúgott s váltadra estem mert összebújva benne jártunk már a történelemben s mintha te is egyre kevesebbet kérdezősködtél volna ahogy fogyatkoztak előttünk a sivár bakterházak fiam a mánia terjeszkedése 5másképpen nem is lehetett hisz a vérszegény gyerek pehelysúlyait roppant erővel ütötték meg zuhogó nappalok s mire az éjibe kiterült lüktető szemhéjai mögött már csak zsugorított álmok keringtek nyers földszagból porból szelekből lázas képzetekké dagadt a hullás játékai közül nyirkos rém állt fel az engesztelhetetlen soha a kereszt arcú lemondás és az örök száműzetés megereszkedett gyertyái aztán már bamba közönnyel hallgatott a hiányos szomorúságról 573
