Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5-6. szám - Simonffy András: Kompország katonái V. (Történelmi kollázsregény)
2. Hitler súlyt helyez az olasz—magyar—német jó viszonyra, de ezt kifelé nem óhajtja túlságosan hangoztatni, már az angolokra való tekintettel sem, akiket nem akar maga ellen hangolni. Jó viszonyt akar a lengyelekkel is fenntartani, de nem akar még blokk-képződésről beszélni. 3. Belátja Magyarország tarthatatlan helyzetét, szimpatizál velünk, de a kölcsönös jó viszony kimélyítése mellett, benyomásom szerint a magyar—német viszonynak konkrét formában való lekötését jelenleg nem tartja célszerűnek. A németek bizonyos mértékig tartanak attól, hogy mi elveszítjük türelmünket, és esetleg kalandos vállalkozásba bocsátkozunk (Romániát illetőleg — S. A.), ami által ők is idő előtt, azaz mielőtt hadseregük kész, és mielőtt a nyugati határt megerősítették volna, belesodródhatnánk egy háborús konflagrációba. Ezért e tekintetben minden alkalommal meg kell őket nyugtatni. 4. Közös érdekünk van antibolsevista irányban. Ez különösen aláhúzandó. 5. Ausztria bekebelezését nem kívánja, de nem mond le arról, hogy az a történelmi idők folyamán valamikor, valamilyen formában a nagy német birodalomhoz kerüljön. (...) 7. Blomberg és Göring legelső emberei. A Kormányzó Or öfőméltó- sága ezen urakat ismeri. Érdekünkben állana ezekről megfelelő jó véleményt mondani. 8. A két hadsereg kitűnő baráti viszonyát és a német haderő hatalmas fejlődését meg kellene említeni, annak kiemelésével, hogy tudjuk azt, hogy csakis az ő nagy horderejű elhatározása a felfegyverkezés és a Rajna-vidék remilitarizálására vonatkozólag adja vissza a neki kijáró hatalmi pozíciót és biztosítja jövőjét. A magyar—német katonai viszonyra vonatkozólag egyébként szintén érvényesek a 3. pont alatt mondottak. Fentieket kizárólag egy megfelelő hangulat kialakulásának érdekében említettem meg, hogy még egyszer vázoljam Hitler felfogását ezekről a kérdésekről. Mély tiszteletem jelentésével vagyok Kegyelmes Uram legalázatosabb híve Sztójay Döme s. k. — Bizonyára az odakint dolgozók közvetlenebb tapasztalatokat szereztek a birodalomról és annak valódi céljairól... — Közvetlenebbül hatott rájuk ... Rám is. Ott a német lapok az első perctől kezdve Schwäbische Türkei-ként emlegették a tolnai német kissebbséget, a Volksbund megszervezésének mikéntjéről cikkeztek... Történeti munkák bizonygatták, hogy a Duna-medenoe természetes és ősi német élettér, s hogy a magyar államalkotásra képtelen, alacsonyabbrendű faj. Kari Haushoffer, a Deutsche Akademie elnöke ideológiai alapot is teremtett ezeknek az elképzeléseknek igazolására, az úgynevezett „geopolitikai iskolát”, amely ezt a természetes német életteret a földrajzi adottságok szerint határozza meg. Nem lehet véletlen — vetem közbe —, hogy a később kommunistává vált, s az ellenállási mozgalomban, sőt az azt követő időszakban is oly nagy szerepet 391
