Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - TANULMÁNY - Pomogáts Béla: Címszavak egy párizsi magyar költő munkásságához. Vázlat Papp Tiborról
tanulmány POMOGÁTS BÉLA Címszavak egy párizsi magyar költő munkásságához VÁZLAT PAPP TIBORRÓL (Lexikoncikk helyett) A képzeletbeli irodalmi lexikon képzeletbeli szócikkének ismertetése előtt lássuk a személyes emlékeket. Tizenöt esztendeije ismertem meg Papp Tibort Párizsban, a rue Broca egy omlaitag bérházának első emeleti lakáséiban, ahol a Magyar Műhely rendezte be akkoriban szerkesztőségi helyiségét s fogadta alkalmi vendégeit. (Az épületet azóta elsodorta a múló idő, modern bérház emelkedik a helyén.) Mindenütt könyvek és újságok hevertek1, a párizsi magyar folyóirat akkor élte hőskorát. Papp Tibor is a lap- és irodalomalapítás lazáiban élt, rengeteg terve volt, megszállottan dolgozott. Az ócska házzal szemközt egy kis kávézóban órákon át vitatkozott barátaival, közöttük Kormos Istvánnal, aki átmenetileg a francia fővárosban lakott, és Parancs Jánossal, aki azután pár hónap múlva hazatért. Nagy magyar antológiát akartak megjelentetni, élő költőkből, akik közül Kassák Lajos, Weöres Sándor, Pilinszky János és Juhiász Ferenc kapott volna főszerepet. (Mint annyi mást, ezt. a tervet is magával sodorta az idő.) Papp Tibor szenvedélyesen érvelt, magyaros temperamentummal vitatkozott. Azóta sokszor voltam együtt vele, leginkább a Műhely baráti összejövetelein, a Becs melletti Haidersdortfoan, a Párizs melleti Marlyban. Erélyesen, egyszersmind lefegyverző udvariassággal irányította az eszmecseréket. Volt benne valami az egykori szemináriumvezetők fegyelmező erejéből, ez, gondolom, avanitgarde mozgalmi hagyomány. Mindazonáltal diákos humorral látta el tisztét, mintha a debreceni kollégiumiból hozta volna ezt a humort. Este aztán nagyokat nevetett, fáradhatatlanul ivott és táncolt, végigénekelte az éjszakát. Az alkalmi kórus az ötvenes évék mozgalmi dalaival és népdalokkal lépett fel, Papp Tibor volt a szólamvezető. Ezek a hajnalig tartó nagy nótázások immár hozzátartoznak a Műhely-találkozók hagyományaihoz. De nézzük a lexikoni tényeket. Papp Tibor 1936-toan született Tokajon, a debreceni kollégiumban végezte tanulmányait. 1956 telén került Nyugat-Európába, néhány éven át a liége-d egyetemen tanult, tagja volt a Dialogue című belga irodalmi folyóirat szerkesztőségének. Átköltözött Franciaországba, Párizsban telepedett le. 1962-ben — Czudar D. József, Márton László, Nagy Pál, Parancs János, Pátkai Ervin és Szakái József társaságában — megalapította a Magyar Műhely című irodalmi és művészeti folyóiratot. Az új folyóirat a Nyugaton élő és dolgozó magyar írók és művészek összefogására vállalkozott, de semmiképpen sem akart hátat fordítaná a hazai szellemi életnek. (Ezért időnként az ©migrációs sajtó rosszallását kellett eltűrnie.) „... nem akiarunk elszakadni az otthoni, a tulajdonképpeni magyar irodalomtól” — írták szer370
