Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 4. szám - TANULMÁNY - Pomogáts Béla: Címszavak egy párizsi magyar költő munkásságához. Vázlat Papp Tiborról

tanulmány POMOGÁTS BÉLA Címszavak egy párizsi magyar költő munkásságához VÁZLAT PAPP TIBORRÓL (Lexikoncikk helyett) A képzeletbeli irodalmi lexikon képzeletbeli szócikkének is­mertetése előtt lássuk a személyes emlékeket. Tizenöt esztendeije ismertem meg Papp Tibort Párizsban, a rue Broca egy omlaitag bérházának első emeleti lakáséiban, ahol a Magyar Műhely rendezte be akkoriban szerkesztőségi helyiségét s fogadta alkalmi vendégeit. (Az épületet azóta elsodorta a múló idő, modern bérház emelkedik a he­lyén.) Mindenütt könyvek és újságok hevertek1, a párizsi magyar folyóirat akkor élte hőskorát. Papp Tibor is a lap- és irodalomalapítás lazáiban élt, rengeteg terve volt, megszállottan dolgozott. Az ócska házzal szemközt egy kis kávézóban órákon át vi­tatkozott barátaival, közöttük Kormos Istvánnal, aki átmenetileg a francia főváros­ban lakott, és Parancs Jánossal, aki azután pár hónap múlva hazatért. Nagy magyar antológiát akartak megjelentetni, élő költőkből, akik közül Kassák Lajos, Weöres Sán­dor, Pilinszky János és Juhiász Ferenc kapott volna főszerepet. (Mint annyi mást, ezt. a tervet is magával sodorta az idő.) Papp Tibor szenvedélyesen érvelt, magyaros tem­peramentummal vitatkozott. Azóta sokszor voltam együtt vele, leginkább a Műhely baráti összejövetelein, a Becs melletti Haidersdortfoan, a Párizs melleti Marlyban. Erélyesen, egyszersmind le­fegyverző udvariassággal irányította az eszmecseréket. Volt benne valami az egykori szemináriumvezetők fegyelmező erejéből, ez, gondolom, avanitgarde mozgalmi hagyo­mány. Mindazonáltal diákos humorral látta el tisztét, mintha a debreceni kollégiumiból hozta volna ezt a humort. Este aztán nagyokat nevetett, fáradhatatlanul ivott és tán­colt, végigénekelte az éjszakát. Az alkalmi kórus az ötvenes évék mozgalmi dalaival és népdalokkal lépett fel, Papp Tibor volt a szólamvezető. Ezek a hajnalig tartó nagy nótázások immár hozzátartoznak a Műhely-találkozók hagyományaihoz. De nézzük a lexikoni tényeket. Papp Tibor 1936-toan született Tokajon, a debre­ceni kollégiumban végezte tanulmányait. 1956 telén került Nyugat-Európába, néhány éven át a liége-d egyetemen tanult, tagja volt a Dialogue című belga irodalmi folyóirat szerkesztőségének. Átköltözött Franciaországba, Párizsban telepedett le. 1962-ben — Czudar D. József, Márton László, Nagy Pál, Parancs János, Pátkai Ervin és Szakái Jó­zsef társaságában — megalapította a Magyar Műhely című irodalmi és művészeti fo­lyóiratot. Az új folyóirat a Nyugaton élő és dolgozó magyar írók és művészek össze­fogására vállalkozott, de semmiképpen sem akart hátat fordítaná a hazai szellemi élet­nek. (Ezért időnként az ©migrációs sajtó rosszallását kellett eltűrnie.) „... nem akia­runk elszakadni az otthoni, a tulajdonképpeni magyar irodalomtól” — írták szer­370

Next

/
Oldalképek
Tartalom