Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Simonffy András: Kompország katonái IV. (történelmi kollázsregény)
Megjegyeztem, hogy ilyen segítségnek 24 órán belül való rendelkezésre bocsátása aligha bonyolítható le, tehát ha a Koronatanács ilyen elhatározásra jutott, akkor legfeljebb arról lehet szó, hogy 24 órán belül adjanak választ arra, hogy egy hét leforgása alatt mennyi erőt tudnak a jelzett célra rendelkezésre bocsátani. (...) (1944. szeptember 8.) A német követ közölte a magyar kormánnyal, hogy Magyarország számára a kért 5 hadosztályt megadják. Illetékes helyen azonban megjegyezték, hogy ha Magyarországnak bármilyen kiugrási szándéka volna, akkor Németország összes rendelkezésre álló erőivel ezt meg fogja akadályozni, illetve meg fogja torolni. A délelőtti minisztertanács a német segítség, illetve fegyverszünet kérdésével foglalkozott. Az a vélemény alakult ki, hogy az oroszok előtti fegyverletétel Magyarország azonnali bolsevizálását jelentené. Ennek összes körülményeit a minisztertanács előtt megvilágítottam. Azt javasoltam, hogy az általános helyzetre való tekintettel az országnak a bolsevizmus elől való megmentését csak akkor látom biztosítottnak, ha a háborút a rendelkezésre álló német és magyar erőkkel, még nagyobb területfeladások árán is, tovább folytatjuk. (...) A kormányzat vegye fel az érintkezést az angolszász hatalmakkal, hogy egy esetleges magyar vagy német összeomlás esetén a Duna-medence területét ne orosz, hanem angolszász erők száll- ják meg. (1944. szemtpember 12.) Repülőgépen, melyet Hitler küldött, a főhadiszállásra utaztam. Az általános helyzettájékoztatás után két óra hosszat volt alkalmam tárgyalni Hitler kancellárral. E beszélgetésnél feltűnő volt, hogy nem volt egyoldalú előadás az ő részéről, hanem készségesen meghallgatott. Mindez eddig, legalább a magyar tárgyaló felekkel alig fordult elő. Megkért arra, hogy teljes őszinteséggel beszéljek, és mindent mondjak el. Ehhez meg kell jegyeznem, hogy minden részletről, különösen a magyar politikai viszonyokat, tárgyalásokat, egyesek nézeteit illetően pontosan tájékozott volt. Első kérdése arra irányult, hogy a nemzet öngyilkos akar-e lenni, vagy védekezni akar továobra is. Erre megmondtam, hogy a kormány és a nemzet eltökélt szándéka, hogy ettől függ minden további tárgyalásunk és az általuk adandó támogatás mérve is. Ha kitartunk és harcolunk, akkor mindazt, amit számunkra előkészitett, azonnal rendelkezésünkre bocsátja. Még aznap hajlandó kiadni a parancsot arra, hogy mindezek a szállítmányok azonnal útbainduljanak. Kifejtette, hogy ezúttal könnyebben rendelkezésünkre tud állni, mert hiszen másoknak már nem kell szállítania. Az ezirányban mutatkozó jóindulat nem is kétséges, mert amikor Nyugaton 5 zászlóalj is tekintélyes erőt jelentene, akkor Magyarország részére 5 hadosztályt készítettek fel. Megjegyezte, hogy ha a magyar kormány másként határozott volna, mint a harc folytatása mellett, akkor esetleg a Duna vonalát választotta volna ki az ellenállásra, ami természetesen azzal jár, hogy az ország területe hadszíntérré válik. (.. .) 349
