Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Kiss Anna: Boldog változat
De van megoldás! KRISTÓF: (A Nyenyeréssel szemben, a földön, lábak a lavórban.) Nocsak. CSUTORA: Iszom. Továbbra is. Mert én kilenc literre lettem hitelesítve! Egy cúgigal három liter: butty! NYENYERÉS: Pszí! CSUTORA: És a kármentőihőz is ragasitkodom! Ahhoz vagyok szokva. KRISTÓF: Világos. Zárás után viszi a tízliteres demdzsont, amiből egy liter mindig hiányzik. Fel a redőnyt, be a kármentőbe, le a három litert. Háromszor fordul. CSUTORA: Fenét redőny. Hátul megyek be. Így szól az egyezség. KRISTÓF: Az ottani asszonyszeméllyel. CSUTORA: Világos. (Kristóf arcához emeli a lámpát.) De fura maga, hallja.... ! (Ki a lámpával, Kristóf meg a nye- nyerés ottmaradnak, lábuk a lavórban.) NYENYERÉS: Hé! A lámpa! (Tapogatóznak az „ágy" felé, farral ösz- sze elvacakolódnak. A Nyenyerés kívül.) Őneki van egy megoldása ... KRISTÓF: Nagy figura. NYENYERÉS: Figura. Ezt bezzeg értékeli! De hogy én ma jdnem vettem magának egy szamarat... ! Arra nem volt szava! (A sötétbe betántorog Csutora.) CSUTORA „Bazsa... rozsa jazaiblakba... (Megáll, felemelt ujjal helyesbít.) Jaházelőtt. Olyan vagyok, mintazelőtt, hejde olyan vagyok, mint a rozsa, egyszer nyílok egyh ónapba. Bazsa.... rozsa jaházelőtt... (Helyesbít.) Jazaiblakba. Nincsen aki leszakiesa. Hejde, három felül borul az ég, három felül ütijajég.” (Felrúgja a lavórt.) Hő! (Vizsgálgatja a nyenyerést.) Ki ez a jó-madár? . .. ! Hogy kerül ez i—de?! (De már püföli is a lavórral. Belefárad, eldobja a lavórt, kitántorog.) „Bazsa ... rozsa jazab ... lakba...” KRISTÓF (felül): Nem igazán jó (kvártély. 312
