Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - Simonffy András: Kompország katonái I. (történelmi kollázsregény)
tűnt olyan reménytelennek vagy lehetetlennek a szövetségesek kezdeményezése Olaszország, illetve a Balkán térségében. Ez a lehetőség mély benyomást keltett a hatalom birtokosaiban éppúgy, mint az ellenzék soraiban. Az angol orientációs csoportok befolyása a kormánypolitikára most növekedett, s éreztetni tudták hatásukat a közvéleményre is. A marokkói partraszállás jellemző hatásaként említhetjük, hogy ebben az időben a legnépszerűbb könyvek közé tartozott Magyarországon egy angol nyelvkönyv, a BRUSH UP YOUR ENGLISH, amiről az angol sajtó is megemlékezett. Az angol tudás divattá vált, tömegesen indultak meg az angol nyelvtanfolyamok. A magyar uralkodó körök azon csoportjaiban, amelyek korábban sem bíztak nagyon a német győzelemben, felébredt a remény, hogy az események kedvező alakulásával talán sikerül feléleszteni a megbukott Teleki-féle koncepciót, s kellő időben végrehajtott fordulattal, strukturális változtatások nélkül át lehet menteni az ellen- forradalmi rendszert a háború utánra. Ez a remény azonban — mint Szombathelyi idézett emlékiratából is kitűnik — párosult egy nagyfokú nyugtalansággal is, ami az ország katasztrofális külpolitikai helyzetéből fakadt. Hiszen Magyarország nemzetközi helyzete a mélyponton volt: Aktívan részt vesz a Szovjetunió elleni háborúban, méghozzá a megszálló funkciókat teljesítő hadosztályokon túl — 1942 nyarától — haderejének mintegy felével, a második magyar hadsereggel, a közvetlen tűzvonaiban. Nem sikerült tovább érvényesíteni azt a katonai koncepciót, hogy a németek által igényelt újabb katonai egységek lehetőség szerint ne a frontra kerüljenek, hanem megszállási feladatokat lássanak el és ezzel az ütőképes hadsereget megőrizzék a háború végéig. Bár a kormányzat szándékaival ellentétben ez a koncepció is csak bajt hozott, amíg érvényesülni tudott, mert rendkívül súlyos nemzetközi következményeket vont maga után. A megszállt területen elkövetett atrocitások, az úgynevezett partizánvadász akciók ugyanis a szovjet kormány mély felháborodását váltották ki, ami az angol kormánnyal folytatott tárgyalásokon is tükröződött már 1941 végén, s (...) 1943-ban a Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásokban is kifejezést nyert. Hadiállapotban volt Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, amit pedig szeretett volna elkerülni. Nem volt posszibilis emig- rációs képviselete nyugaton, amiről pedig tudva tudta az első világháború még élénken élő tapasztalataiból, hogy a külpolitikai mozgás lehetőségének egyik alapfeltétele. A szomszédos országokhoz fűződő viszonya, ha lehet, rosszabb volt, mint valaha. S nemcsak ebben az értelemben, hogy a csehszlovák és jugoszláv emigráns kormányokhoz való minimális közeledés feltételei sem voltak meg. Ezek a kormányok a legnagyobb gyanakvással tekintettek az akkor már meginduló magyar béketapogatózásokra. A második bécsi döntés miatt semmiféle lehetőség nem látszott akárcsak a román nacionalista polgári ellenzékkel való kiegyezésre sem. Mindez nagyon kétségessé tette egy átmentett ellenforradalmi rendszer helyét és lehetőségeit a Hitler nélküli Európában, pedig az alapvető cél éppen a rendszer átmentése volt. Magyarország viszonya a lehető legrosszabb volt a fasiszta Szlo
