Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Péntek Imre: Versenyfutásban a környezetgazdálkodásért (riport-esszé)
— Természetesen lehet. Külföldön számos tó példája bizonyítja, hogy az eutrofi- zálódás folyamata megállítható, sőt meg is fordítható, elsősorban a foszforterhelés csökkentésével. A foszfor egy része a Balaton partján és vízgyűjtőjén lévő települések szennyvízéből, másik része a mezőgazdaságból származik. Világos, hogy sem az üdülőforgalmat, sem a mezőgazdaság fejlődését megakadályozni nem lehet célunk. De erre nincs is szükség. A települések szennyvíz-problémájának megoldására két lehetőség kínálkozik: az egyik az, hogy egy hatalmas csatorna-rendszer segítségével a tó vízgyűjtőjén kívülre tereljük el. A másik lehetőség az úgy nevezett harmadfokú szennyvíztisztítás. — A Balaton partján működnek szennyivíztisztító telepek elég szép számmal... — Valóban. De ezek csak a másodfokú tisztításig jutnak el, tehát lebontják a szennyvízben levő szerves anyagot, de a szerves anyagból felszabaduló foszfát a Balatonba kerül, és azt az algák nagyon rövid idő alatt testük felépítésére tudják fordítani. A harmadfokú tisztítás lényege: a második fokozatig tisztított szennyvízhez olyan anyagokat adagolnak — például alumíniumszulfátot — amely a foszfort megköti ... — Melyik a jobb megoldás: a távlati fejlesztési tervekben is szereplő körcsatorna vagy a harmadfokú tisztítás? — Külföldön mindkettő alkalmazására számos sikeres példát találunk. A kör- csatorna természetesen 100%-os megoldást jelent, míg a harmadfokú tisztítás a foszfornak 85—90%-át távolítja el. Másrészről viszont a harmadfokú tisztítás sokkal olcsóbb. Ha tehát nincs mód arra, hogy a körcsatorna a tervekben szereplő 30 év helyett 10 év alatt elkészüljön, meg kellene fontolni, hogy nem volna-e célszerűbb a harmadfokú szennyvíztisztításra berendezkedni ? — A települések koncentrált szennyvizét harmadik fokozattal tisztíthatjuk vagy elvezethetjük, de mit tehetünk a mezőgazdaságból eredő diffúz szennyeződés ellen? — A foszfor zöme talajrészecskékhez kötötten vándorol. Megfelelő talajvédelmi módszerekkel elérhető, hogy a foszfor nagyobb része dt't maradjon, ahol rá szükség van, a mezőgazdasági talajban, és ne oda kerüljön, ahol nagyon nem szükséges a jelenléte. Magyarán: a kukorica zöldüljön tőle, ne a Keszthelyi öböl. A mezőgazdaságból származó tápanyagok nagyobb hányadát a Zala folyó szállítja. Ezen felül a Kis-Balaton tervezett visszaállításával egy természetes szűrőt kaphatunk, amely a talajvédelem ellenére is vízbe kerülő tápanyagok döntő részét visszatarthatja. — A tározó megépítése nem teszi fölöslegessé Zalaegerszeg szennyvízének megtisztítását? — Biztos, hogy nem. A Kis-Balaton eredeti állapotában nem kapott olyan hatalmas mennyiségű tápanyagot, mint amit most a Zala magába fogad, és ezt a túlterhelést nagyon megsinylené. Másrészt a növényzet télen pihenőre tér: ilyenkor nem működik a „biológiai szűrő”. — Miért hangsúlyozza annyira a zalaegerszegi szennyvíz tisztításának fontosságát? — Az újságok gyakran megírják, hogy az üdülők a Balaton partján 10 millió vendégéjszakát töltenek el. Ez igaz, de Zalaegerszeg 54 ezer lakosa évente 365 napon át „tartózkodik” a Balaton vízgyűjtőjén. Bármilyen furcsának tűnik, ez kétszer any- nyi „állandó lakos-napot” jelent, mint a sokat emlegetett vendégnapok száma. — De térjünk vissza az ön prognózisára, amely az algásodás veszélyeire figyelmeztet. Mit mutatnak az azóta szerzett adatai? — Keszthelynél 1973-ban azt találtuk, hogy egy év alatt hektáronként 830 q élősúlyú alga termelődött. Ez körülbelül 8-szor annyi, mint egy évtizeddel korábban, Üjabb vizsgálataink alapján Tihanynál 2-szeresére, Szemesnél 3-szorosára, Szigliget- nél 4-szeresére nőtt tíz év alatt az algatermelődés intenzitása. Mindez bizonyítja, hogy az eutrofizálódás nem korlátozódik a Keszthelyi - medencére, ahol a víz minőségének romlását már a fürdőzők is ugyancsak észlelhetik, de valóban nagy sebességgel halad előre a Balatonnak azokon a részein is, ahol az üdülők még első osztályú, „kifogástalan” Balaton-vizet találnak. Ha tehát meg akarjuk előzni a víz minőségének jelen826
