Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Péntek Imre: Versenyfutásban a környezetgazdálkodásért (riport-esszé)
történt? A pályaszintet alig 90 centiméterre tervezték az addigi legmagasabb vízállás fölé. A tó vize a hatvanas években megint duzzadni kezdett, s a viharok és jégtorlaszok sok helyütt megrongálták a töltést. Aggodalom szállta meg a Társaságot, mi lesz, ha a víz tovább emelkedik? Ezért határozták el, hogy lépéseket tesznek a Balaton szabályozására. A részvénytársaságnak sikerült elfogadtatnia érveit, és a tanácskozások után a következőkben állapodtak meg: El kell távolítani a Sión levő malmokat, át kell vágni az élesebb kanyarokat, a medret tágítani kell, és csatorna lefolyásának szabályozására zsilipet kell állítani. A részvénytársaság gondoskodott arról, hogy terveik ne maradjanak papíron. A száraz időszak is kedvezett elgondolásaiknak. A tó vízszintjét a siófoki mérce 0 pontjára kívánták leszállítani, arra törekedve, hogy a vízszint ezen meg is maradjon. A Sió medrének kimélyítése tetemes összegbe került. De már ez sem állta útját a munkálatoknak, hisz nagyobb érdekek forogtak kockán. 1863-ban ünnepélyesen megnyílt a Sió-zsilip, aminek következtében a vízállás újabb két méterrel csökkent. A tó térfogata közel felére zsugorodott a lecsapolás után. A vasúttársaság tehát kettős szerepet játszott: egyfelől ráérzett a térségben rejlő lehetőségekre, másfelől a vízszint csökkentésével és szabályozgatásával beláthatatlan bonyodalmakat idézett elő, amivel nem tudott megbirkózni. A várt gazdasági fellendülés — amire a tőkepénzesek spekuláltak — bekövetkezett, útjára indulhatott a „Balaton-biznisz”. A déli part hozzáférhetővé vált a fürdőközönség számára, rajtolhattak a leendő telek- és villatulajdonosok. Kiszáradtak a berkek, mocsarak,szabályozott csatornák—csatornarendszerek szelték át az egykori ingoványokat. Bőségesen megnőtt a művelhető földterület. A vízszintsüllyesztés „szárazra tette” a Kis-Balatont is, ami hamarosan megboszulta magát. A Keszthelyi öbölben megjelent a hínár, majd rohamosan terjedt. 1890 táján már cikkeztek róla. Ennél is általánosabban foglalja össze a következményeket Lotz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője című tanulmányában. (Zalai Gyűjtemény 8. szám, 1978.) „A széles körben elterjedt nézetekkel ellentétben hangsúlyoznom kell, hogy a Balaton és Keszthelyi öböl jelenlegi problémáinak az elsődleges okát nem a Zala alsó szakaszának betöltésezésében, illetve rendezésében, hanem a Balaton vízszintjének 1863-ban végrehajtott radikális lesüllyesztésében kell keresnünk.” A Kis-Balaton biológiai vízvédelmének fölszámolásával meggyorsult az eutrofdzáció (tápanyag- feldúsulás), s a Keszthelyi majd a Szigligeti öblöt sokkszerű hatások érték: éppen akkor, amikor a tápanyagterhelés egyre nőtt, szűnt meg a természetes szűrés. A víz bezöldült, időnként „kivirágzik”, az algásodás hihetetlen méretűvé vált: a halastó szerű víz fürdésre már alig-alig alkalmas. Tóth László A Balaton eutrofizációjának helyzetéről (kézirat, 1975) című tanulmányában írja a klorofill 1973—74-es hirtelen, ugrásszerű növekedésével kapcsolatban: A hínár szerepéit és helyét az algák foglalták el a Keszthelyi öbölben. Ez az állapot igen aggasztó. A Palicsi tó esetében a hínár pusztulása után „algasivatag” született. Mindez nem bizonyít mást, csak azt, hogy a Balaton sorsa, jelene-jövője nem csak természet, hanem gazdasági-társadalmi hatások függvénye is. A mindenkori termelési technológia, gazdálkodási szisztéma, konjukturális tényezők, egymásnak gyakran ellentmondó gazdasági érdekek formálták ki a tó mai arculatát. Figyelmeztető, intő jel ez a Balaton-mentő széplelkek táborának: a tó nem szakítható ki az ország, a régió gazdasági életéből. Vele együtt kell élnie vagy pusztulnia. A tennivalók is csak ennek a felismerésnek a fényében sorjáztathatök: az oly sokszor elítélt környezeti ártalmak egy adott fejlődési szakasz technológiájának fo- lyamányai, jó 30 éve pedig saját ipari és mezőgazdasági tevékenységünk lecsapódásai. Két lehetőség kínálkozik: vagy a tó „fenntartása” lényegül át gazdasági érdekké vagy kivételesen felfüggesztjük, korlátozzuk az érdekek hatókörét. 820
