Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Pete György: Környezetvédelem Magyarországon - Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével
szó lesz a határokon átlépő vizek tisztaságáról, a hulladékszegény- és hulladékmentes technológiák alkalmazásáról, és több más kérdésről. A nemzetközi együttműködés felgyorsult és ez a dolgok természetes rendje, így is helyes. Magyarország hogyan veszi ki részét a nemzetközi együttműködésből, az ENSZ, a KGST kerétei között, illetve kétoldalú kapcsolataiban hogyan érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok? Magyarország intenzíven bekapcsolódott a nemzetközi együttműködésben. Résztve- szünk az UNEP munkájában. A sajtó a közelmúltban adott hírt arról, hogy az UNEP megbízásából magyar tudások és szakértők a fejlődő országok helyzetéről 13 részes filmet készítenek. Ennek a feladatnak a legfőbb kivitelezője és szakértője Balogh János akadémikus. Ezen kívül Magyarország .tanfolyamok szervezésével működik közre az UNEP munkájában. Már említettem az összeurópai környezetvédelmi tanácskozást. Ahhoz, hogy ezt siker koronázza hazánk képviselői és a magyar szakértők igen aktívan közreműködtek, annál is inkább, mert annak a szűkebb testületnek, amely e témát gondozza, ez év elejétől magyar elnöke van. A KGST-n belüli környezetvédelmi tevékenység már a hetvenes évek elején kezdett kibontakozni. Jóváhagyták a környezetvédelmi együttműködés programját és ezen belül tizenhárom témakörben folyik széles körű munka. Ezek jórészt a tudományos kutatás körében jelentenek feladatokat, teendőket. A tizenhárom problémakör szinte minden lényeges témát felölel. Hazánkban 81 tudományos kutató intézet és kutató hely dolgozik az egyes feladatokon és részfeladatokon. A KGST-n belüli együttműködésnek már eddig is szép eredményei születtek. Napirenden szerepel a kutatási eredmények gyorsabb hasznosítása és általában a KGST-n belüli környezetvédelmi kapcsolatok hatékonyságának javítása. Ez szorosan összefügg a KGST munkájának általános fejlesztésével, az erre irányuló közös törekvésekkel. Ez utóbbi a fő napirendi pont a KGST Környezetvédelmi Tanácsa közeljövőben megtartandó 14. ülésén is. Kétségtelen azonban, hogy ezenkívül, vagy ehhez kapcsolódva nagy a jelentősége a kétoldalú együttműködésnek, mindenek előtt a szomszédos országokkal, különösen a szomszédos szocialista országokkal, de Ausztriával is. Kidolgozás alatt áll egy magyar-osztrák megállapodás, kizárólag a környezetvédelem területére. A jogi szabályozásnak éppúgy, mint a gyakorlati stratégia kidolgozásának nélkülözhetetlen alapja a fogalmak egyértelműsége, tisztázottsága. Vajon beszélhetünk-e arról a mi gyakorlatunkban, hogy a környezet fogalma egyértelműen definiálódott? Abból a tényből, hogy a környezetvédelem lényegében mai tartalmával új fogalom, nyilvánvalóan következik, hogy napirenden lévő feladat az egyöntetű értelmezés, az egységes fogalmi rendszer megteremtése. A közeli napokban készült el a Szovjetunió Pedagógiai Akadémiája munkája nyomán egy hétnyelvű szakszótár, amelyet az Országos Pedagógiai Intézet adott ki hazánkban, és amely hozzájárul a fogalmak tisztázásához. A munka ezzel nem fejeződött, nem fejeződhetett be. Tapasztalható, hogy a környezetvédelem szó alatt gyakran még mindig nem ugyanazt értjük, a fogalmat nem mindig azonos tartalommal használjuk. Tény az is, hogy szűkebb és tágabb értelemben is lehet környezetről beszélni, pld.: természetes, vagy művi illetve társadalmi környezetről, van ahol természeti kincsek védelmének tekintik alapvetően, stb. A lényeg, hogy a fogalmak egyértelmű tisztázása megkezdődött, de a munka nagyobb és nehezebb része még hátra van. Márpedig ez a nemzetközi együttműködés szempontjából is elemi szükséglet. Magyarországon 1976-ban törvény született a környezet védelméről. Minden törvény annyit ér, amennyi abból megvalósul. Mi történt azóta? 809
