Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 8. szám - TANULMÁNY - László Gyula: Őstörténetünk I.
mindenképpen hun királyfi került. A szkítákkal pedig a szarvasmondánk hoz kapcsolatba, mert — a régészet tanúsága szerint — a szkíták az ősi istenasszonyt szarvas alakjában tisztelték. Legyen elég krónikáinkról ennyi, hiszen a hun és szkíta időkön keresztül sem vezetnek tovább az időszámításunk előtti első évezred közepénél. Itt egy megjegyzést kell tennem: aligha véletlen, hogy Anonymus megvetően beszél a paraszti emlékezésről. Ez a megjegyzése azt mutatja, hogy népünk emlékezete másfajta őstörténelemről szólt, mint amit a honfoglaló nemzetségek és az uralkodóházunk őrzött. Erre eddig nem gondoltunk, csupán a tudós szerzetes büszke voltát olvastuk ki belőle. Ebből az időből történeti forrásunk: Herodotos. Járt a szkíta földön, és felsorolja a szkíták peremnépeit, s már régóta bizonyosnak vesszük, hogy e peremnépek közt finnugor rokonaink is ott vannak, sőt talán-talán a magyar nép is sorrakerült, csak nem tudjuk milyen néven. Legutóbbi időkig úgy vélték történészeink (Tomaschek bécsi egyetemi tanár a múlt század végén megjelent tanulmánya nyomán), hogy e felsorolás nyugatról indul meg, és Távol-Keletig hatol a hiperboreosok népéig, akik az aranyban gazdag Altai vidéken laktak volna, az aranyat őrző griffek szomszédságában. Ezzel nem sokra mehetünk. Legújabban azonban Sinor Dénes felvetette (Journ. Asiatique, 1946—47), hogy Herodotos felsorolása nem lépi át az Ural hegységet, hanem a Káma mentén követi az egymás fölött elhelyezkedő népeket. Ebben a pillanatban már őstörténetünk számára is izgalmassá válnak ezek a népek, annál is inkább, mert később Priscos rétor leírása a minket annyira érdeklő onogurokról Herodotos elbeszélését veszi alapul. Priscosnál a 463-ra vonatkozó adatoknál is úgy vélték a kutatók, hogy az Óceán mellett lakó népek, akik kiszorították helyükből az avarokat, azok pedig a szabirokat nyomták maguk előtt, akik végül is a saragurokat, urogokat (ugorokat?) és az onogurokat, népmozgalma is a Távol-Keletről indult volna ki. Sinor bizonyítása szerint ez a népmozgalom az Ural európai oldalán játszódott le. Ez pedig a magyar őstörténelem későbbi szakaszára, az onogurokkal való kapcsolatunkra stb. egészen más fényt vet, mint eddig gondoltuk. De akárhogyan is nézzük, ezek az adatok nem érnek el őstörténetünk évezredeibe. Hadd elevenítsem fel egy másutt kifejtett gondolatomat, nevezetesen azt, hogy mint lehetőség felmerül az a kérdés is, hogy a magyarok különböző népneveinek tartott nevek nem egyazon népnek — a magyarnak — más és más neve, hanem valóban más népeket jelentenek, akik összeolvadásából keletkezett volna Árpád népe Eszerint tehát őstörténetünket nem csak anyanyelvűnk mentén kellene nyomoznunk, hanem e népek múltjában is. Íme népneveink: magyar, onogur (Ungar, Hungaryen, Hongrois, Hungarus stb. stb), szavartoi asphaloi, türk, baskír. Ha törzseinket is hozzávesszük, akkor még tarkább lesz ez a kép. Tudjuk, hogy hét törzsnevünk közül csak kettő finnugor—magyar nép, a többi feltehetően török, és számoljuk még hozzá törzseinkhez a Székelyt, Varsányi és a Tárkányt. Vegyük figyelembe, hogy Árpád magyarjainak leletei semmiféle törzsi elkülönülésről nem vallanak, és hogy törzsneveinkből származó faluneveink közelében nem Árpád magyarjainak temetőit, hanem 60 esetben (Csallány Dezső megállapítása) a kései-avarok (szerintem kora-magyarok) temetőit találjuk. Az avarkorban pedig avar és chion (varchonotai) törzsek mellett tudunk kultúrgurokról, bolgárokról, zabenderekről, tarniachokról, kotzagerek- ről. A késői avar leletanyag pedig három nagyobb csoportra oszlik, ezek egyike ázsiai, másika talán volgamenti, harmadika talán kaukázusi származású, akkor ugyanaz a sokrétűség tárul elénk, mint amit az embertanban tapasztaltunk, és talán „jövevényszavaink” kérdése is más megvilágításba kerül, mert ezek az ötvöződés folyamatának emlékei lennének. Még valami a törzsek kérdéséhez. Törzsnevekből származó faluneveinkről készült számvetés szerint nagyjából egyforma számban maradtak reánk: Kabar, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Székely, Varsány,, Tárkány törzsnevek, tehát a Megyer név nem játszik kiemelkedő szerepet! Mégis, hogy történt, hogy magyar-nak neveztük magunkat, ezt bizony nem tudjuk. Az elmélet az, hogy ez lett volna vezértörzsünk, nagyon is lehetséges, de bizonyságunk csak a név, mert 684
