Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 1-2. szám - Ratkó József: Nagy László (vers)

Fölkiált a kócsagoknak, deresedő medve-népnek. Kormos Pistát hattyú-háton köszönti a hattyú-ének.

Csöngei Ös, ikon-álmú, negyven király kórusából tűzbe hajol, koronát küld Mahruh forró sátorából.

Hollóanyó guzsalyából kitépi a fojtó szálat.

Rigós ágról almát döccent, csatol pántos tarisznyákat.

Kormos Pista, lopjál lovat, pendítsd meg a csillagokat. Nyesd az eget, hadd fakadjon, ösvényeden virágozzon.

RATKÖ JÓZSEF

Nagy László

Megyünk utánad, Halott. Orrunk lábad ujját éri. Megyünk utánad, Halott.

Fut veled egy rossz szekér. Megyünk utánad, Halott. Kitüntetés tüntetés vörös bársonyon, Halott.

Sohse márciusodik.

Milyen idő jön, Halott, hogy elásunk, mint a kincset? Meg kéne ennünk, Halott, szavaidat is lenyelnünk.

Hová indultál, Halott?

És mi miért megyünk utánad? Megyünk utánad, Halott. Himnusz rídogál utánad. Megyünk utánad, Halott. Kurva anyaföld zuhog rád. Megyünk utánad, Halott.

Sohse márciusodik.