Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 4. szám - SZEMLE - Ambrus Lajos: Rácz István: A finnugor népek népművészete
szemle Rácz István: A finnugor népek népművészete ..............medvetánc hiányzik a tapshoz, d éjjana, déjjana, ez a vezényszó nem enyém, ritmus és rítus ne várj, nem vagyok hímbalerina, jégvirág-függönyein nehogy meginogjatok, félek, csörgőkre ha rágondolok, harangoz bennem a csömör, és orrkarikát ha csak sejtek, elered az orrom vére — (Nagy László: Medvezsoltár) 1. A finnugor népek népművészete 337 oldalas album. Fényképezte: Rácz István, írta: Niilo Villonén, előszó: Ortutay Gyula. (Finnországban adták ki 1977-ben, fordította: Ildikó Lehtinen.) Az egykori sárospataki diák és békéstarhosi tanár Rácz István Helsinkiben él, a finn nyelv szorgalmas fordítója. Átültetésében és válogatásában jelent meg Elias Lönrotnak — a Kalevala gyűjtőjének — Kanteletar című dalgyűjteménye, népmesekötetet adott ki Bolondfalva címmel és regényfordítása (Lassila: Kölcsönkért gyufa, 1956) jelent meg. A köztudat azonban mint kitűnő fotóművészt ismeri: Finnországban jelentős albumokat adott ki egy-egy tárgyi néprajzos társaságában. (Legfontosabbak: Rácz—Nesheim—Fjellström: Saamelaista Kansantaidetta, -- Lapp népművészet, 1972, Rácz—Valonen: Suomen Kansantaiteen Aarteita, = Finn népművészeti gyűjtemény, 1971. 3. kiad.) Mint műtárgyfotós a magyar közönség előtt is ismert; ő készítette László Gyula nagyszentmiklósi kincset bemutató könyvének képeit. Alkotótársa Niilo Valonen a finnugor összehasonlító történeti kutatást hangsúlyozó finn hagyományok folytatója, összegző tanulmánnyal látta el a kötetet, munkája egyben saját kutatási eredményeinek összegezése is. (Valonen magyarul — tudomásunk szerint — ezidáig nem jelent meg. Huszonöt éves publikációs múltjának legfontosabb állomásai: Etelä-Suomen Kansanomaisen Ornamentiikan Alkuperäky- synayksiä, -= Kelet-Finnország díszítőművészetének eredete 1971. Folkkonsteni Finland —Finn népművészet 1972, Über Wohraum und imneneunrichtung der Finnischen Bauernhauses im 16. und 17. Jahrhundert = A finn parasztházak és környezete a 16—17. században, 1966.) Tevékenysége — a felsorolt munkákból is kitetszik — a manapság előrehaladt finnugor összehasonlító nyelvészeti, régészeti, antropológiai, szellemi néprajzi kutatások mellé fontosságban felnövekvő összehasonlító tárgyi néprajz csöppet sem könnyű és kidolgozott területére irányul. 2. A „száraz halból készült máiét” szerető rokonaink közül a magyarsághoz legközelebb eső obi-ugor nép életében minden égi és földi lény közül a medvét övezte a legnagyobb tisztelet. A „bundäst” isteni eredetűnek tartották, aki „Nagyságos Ég atyuskája” akarata ellenére ereszekedett a földre, és a földiekre jellemző hibák — 307
