Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 4. szám - MŰVÉSZET - Péntek Imre: Égni és égetni a legmagasabb hőfokon

vezették be. Akkor ébredt rá a főiskola, hogy tulajdonképen miért is nevelnek ők ipari tervezőket, mi ennek az egésznek az értelme. Azóta jelentősen eltolódtak az ará­nyok: az ipari tárgytervezés lett a fontosabb. A formatervezés megjelenése változtatott-e érdeklődéseden? Természetesen. De a körülmények is befolyásoltak. Először szobrokat mintáztam, öntöttem, faragtam, dekoratív falfelületeket készítettem. A küldő gyár is bele­szólt elképzeléseimbe. így alakult, hogy diplomamunkámul egy edénykészlet tervezé­sét választottam. Eléggé széles skálán mozoghattam a feladat megoldásakor, nem szűk használati célra szolgáló edényeket készítettem, hanem egy szabadabb formálá­séi készletet. A Vadaskert Csárda edényzetét. A porcelán és a fa illesztésével kísérle­teztem. Mint a diplomatervek többsége, ez is a főiskolai kiállító vitrinbe került. Megjegyzem, talán jobb is, hogy diplomamunkáknak ez a sorsa, ha a végzős növendéknek az első tervezését nem gyártják le azonnal... Nagyon sokáig nem tudja levetkőzni annak a formai megoldásait. Főként, ha valami jó munkával rukkolt ki. Általában még így is visszatérnek az első tervezés formai jegyei, sajátos­ságai. Hiába, az ember ott kezdi a pályát... Említetted, hogy kezdetben sem idegenkedtél a használati tárgyak ké­szítésétől. Hogyan befolyásolta vonzalmadat a herendi porcelán? Sokat köszönhettem a szakmának, a szakmai hozzáértésnek. Ma úgy látom: jobb, hogy akkor nem merültem bele a formatervezési feladatok megoldásába. Csak később.. S talán eredményeimet is annak köszönhetem, hogy nem éppen a herendi porcelán formavilága felé, egészen más irányba fordultam. Visszakerülve a gyárba, bizonyára Ujjongva fogadtak, mint tehetséges fia­tal tervező-művészt.. . Űjjongva nem fogadtak. Ügy fogadtak, mintha el sem távoztam volna. Továbbra is festőnek tartottak. A saját környezetében az ember az marad, aki volt. Nagyon nehéz változtatni a megszokott képen. VÁSÁRHELYI EMESE: TÜRKIZ KÉSZLET 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom