Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 4. szám - Reismann János: Nyugtalan évek (emlékirat)

Iájával övezte. Ez akkor hallatlanul modernnek és szörnyen művészinek számított.

Marietta, a göndör hajú müncheni kabarészínésznő csészealjon sörét szervírozta a dakszlijának. Mellette egy osztrák-magyar báró foglalt helyet, aki Malraux-nak (néhány évvel később) az Emberi sorsok Clapic-jához szolgált modellál. Nem meggyőződésből csavarogta át az éjszakát, hanem mert nem volt hová fejét lehajtsa, és még pénze sem, akár a legolcsóbb hotelszobára se.

— Milyen jó volna most egy nővel hálni! — mondta ábrándozva Mariettának, a hangsúlyt gavallérosan a nő-re helyezve.

— Azt adja meg neked a Jóisten, de nem én! — fortyant fel Marietta. Múlt éjszaka ugyanis szánalomból megosztotta vele az ágyát, és kezdeti jó egyetértésük a takaróért folytatott huzakodássá fajult.

Halász, az Erdélyből jött festő, egy szakállas orosszal együtt azon igyeke\

230