Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 3. szám - Takács Imre: Jégre fekszik a Hérosz, Kis vízfestmény, Nyárvégi szőlőhegyen (versek)
S mi dolog itt ez egyébb, mint hetemként látogatja a gazda szőlőskertjét, és közben gondolkodik ártatlanul, szőlőskertje se tudja, miféle bún, miféle megszorultság élményével. . . A környezet látványaival érvel, az ember látomását egyengeti. Vétken a lábát — véli — megvetheti. Megbocsátva gyöngén a maga vétkét, szerencsétlenkedését, szenvelgését. Cselekvés-mámorát is ... Mert a semmi szokott a mámorokból gyülekezni. * Föntebbről más a látkép, hisz távolabb állami gazdaságok tábláinak színfoltjaival látszik az ország is. A termékeny Mezőföld és a Sárvíz. A tó a nádasokkal és vizekkel, túloldalt az üdülő-telepekkel! Innen az emlékmű áll, hol Jellasits megfutott, mint megszégyenített tigris. És lent a tóparti vagy hegyi falu, a mezőre kimerészkedő nyúlványú! S minden fölött a fáradt ég homálya... Leülök az akácfa gerendára. VASVÁRI VÖRÖSKATONÁK 195
