Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - SZOCIOGRÁFIA - Kuntár Lajos: "Szép Vidá"-tól az "Összhang"-ig 25 éves a Pomurska založba könyvkiadó

Joze Ternar szobájának üveges szekrényeiben tömött sorokban mutatják magukat a 25 éves kiadó gondozásában megjelent könyvek. Számbavételüket és összetételüket Niki Brumen, a tanulmányi könyvtár igazgatója, végezte el. A jubileumra készült bibliográfia könyvalakban is hozzáférhető lesz, nékem most csak haséblevonatot tudnak belőle rendelkezésre bocsátani. Átforgatjuk a „kutyanyelveket” s Joze Temar megjelöli a magyarul kiadottakat és a magyarból fordítottalkat, általában a magyar vonatkozású tételeket. Mielőtt a bő termést alaposabban áttekinteném, arról érdeklődöm, milyen elképzeléseik voltak az alapítóknak és azokat hogyan sikerült megvalósítaniok a 25 év alatt.

— A jubileumra készített számvetést „Az első könyvtől a tizedik sorozatig” címmel vetettem papírra. Ezt felhasználva minden kérdésre azonnal és pontosan tudok válaszolni, — veszi át a szót Joze Hradil. Az 1954-ben alapított kiadónk elsősorban olyan alkotásokat kívánt megjelentetni, amelyeket a Mura-menti talaj táplált. így lett első könyvünk a táj szülöttének, egyik legnagyobb regényírónknak, Misko Kran- jecnek Nekaj bi vám rád povedel (Valamit el szeretnék mondani önöknek) című műve. A Hazai irodalom sorozat keretében ezután Bratko Kraft, Fredo Godina, Drago Graha és Evald Flisar munkái következtek. A sort Drago Janéar legújabb regénye zárja. Mivel ezek a szerzők távolról sem csak Mura-mentiek, írásaik részesei az egyetemes szlovén, sőt a jugoszláv irodalomnak, könyveikkel a Pomurska zalozba kitárta a szlovén és a jugoszláv művelődési élet kapuját, egyben minden szlovén írónak megmutatta a hozzá vezető utat.

A főszerkesztő ezután arról tájékoztat, hogy a kiadó már az indulásakor felismerte azt a feladatát, amely a kultúrtörténeti, gazdasági és szociális, valamint a nemzeti politika hagyományai, meg a többi örökség gondozásában rája várt. így láttak napvilágot a szépirodalmi művek mellett a néprajzzal, a művelődéstörténettel, a művészettel és más témákkal foglalkozó művek, s ezzel kialakult a Pannonság sorozat.

Az elmondottak és a kezembe is adott írás alapján teljes és átfogó kép alkotható a kis városban működő kiadó kiteljesedő és bő termésű tevékenységéről. A további sorozatok: az összhang, a Hidak, a Helikon, a Szivárvány, az öklök, az Arcképek és a többiek, igen tudatos kiadói politikát tükröznek, bizonyítanak. A magára vállalt feladatokat a Pomurska zaloiba nem egyedül oldja meg, kereste és meg is találta a más kiadókkal való együttműködés útját, lehetőségét. A továbblépésre a példát a budapesti Európa Könyvkiadóval együtt végzett munka adta. A kiadó munkájában bekövetkezett nyitást, a magyar kiadó adta indíttatást Joze Hradil így fogalmazta meg:

„Az említett budapesti könyvkiadóval való fölöttébb eredményes kölcsönös együttműködés a Pomurska zalozbát merészehb és felelősségteljesebb lépésre, a Hidak (Mos- tivi) című sorozat megjelentetésére késztette. Közvetlen hatása volt ez annak a felismerésnek, hogy a kiadói tevékenységgel pártfogolni és gazdagítani kell a jugoszláv külpolitikának azt a nemes igyekezetét, hogy kezet nyújtson a világ minden nemzetének — mindegyiknek, amelyik a baráti és egyenjogú párbeszéd híve.” Hradil tanulmánya azokat az országokat is felsorolja ((Mexikó, Kuba, Finnország, Románia, Portugália, Szlovákia, Kongó, Nigéria, Indonézia stb.), melyek irodalmából készült válogatások először kerültek a szlovén olvasók kezébe. A továbblépés szüksége hozta létre a Helikon gyűjteményt, hiszen az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy- Britannia, Franciaország, a két Németország és más államokban is a kortársirodalom olyan értékeket mutat fel, amelyeket a szlovén olvasóknak is meg kell ismemiök. „Nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy a Hidakban és a Helikonban megjelent művek betekintést adnak a világ jelenkori regényeibe” — rögzíti az eredményt a beszámoló.

Érdekelt az is, hogy a további sorozatok hogyan alakultak ki és milyen irodalom tartozik a fogalomkörükbe. Megtudom, hogy az öklök a „leginkább dokumentumokkal alátámasztott, a rosszról, a bajokról, a mindig időszerű gaztettekről” szóló írások, a történeti és háborús regények iránti igényt elégíti ki. A Szivárvány a szórakoztató, de ízlést alakító és nevelő célzatú irodalomnak ad teret. Az Arcképek elsősorban az életrajzi regényekből áll össze.

1033