Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1978 / 6. szám - TANULMÁNY - Molnár Miklós: Folyamatos lét-érvényesség felé - Dobai Péterről Hanyatt című kötetének megjelenése idején

nyei és esettségei a jákfai hősi emléken, ahol minden a szabad ég hátterében játszódik le, nem pedig a szilárd oszlop előtt.

A nagygeresdi kiterjesztett szárnyú turulmadara és a halomban heverő törött hadijelvények a hadiemlékek jól ismert kelléktárából valók. 1924-ben mintázza szülőfalujának, Rum községnek hősi emlékművét. A megbízás megható volt, hiszen a harctéren elesettek közt barátai, iskolatársai voltak, az emlékmű ezáltal személyes ügyévé vált. Tört zászlóval álló közkatonája erősen érzelmi hatású, bár az „áttörések” nem adnak határozott téri ütemrendet. Voltaképpen modellszobrainak folytatása ez a szép, szomorú emlékmű. Zsenge „leányaktja” is ebbe a sorozatba tartozik, de a jelző amelyet megkövetel, Rajki művészetében szokatlan s éppen ez adja értékét: „bájos”, „gyöngéd”. A 20-as évek közepén mintázott kalászos „leányfeje” és „Merkur” feje a legjobb díszítőszobrászi hagyományokat eleveníti fel, s Egyiptom távoli emlékeinek visszhangját figyelhetjük meg rajtuk. Két „Tanító” domborműve éles, tiszta mintázása ellenére sem sorolható legjobb művei közé, az iskolásgyermekeknél ismét feltűnik a csavart mozdulat. Közben azonban a maga számára kialakítja torlódó formavilágát, s ez egyre jobban érződik rendelésre készült szobraiban is. A veszprémi Várkapu két angyala a románkor formavilágát idézve pompásan illeszkednek a súlyos kőkapu tömbjeibe. Am ugyanilyen szobrászi készséggel teremtett meg egy újabb barokk Madonnát a mezőfalvi templom bejárata fölé. Kiválóan tudott alkalmazkodni a múlt idők szobrászi formavilágához, anélkül, hogy a maga művészetében ennek uszályába került volna. Minden efajta művében mást is ad, mint az újjáéledt stílust. 1930-as Szent Imréje nyugodt kontraposztójával, sugárzó fiatalságával a görög emlékek barokk átfogalmazása. A látomások Szent Róbertj ében (1936—37), vagy Szent Lászlójában (nagykarácsonyi templom, 1941) mozgalmassá tett kontraposztoin túl a románkor és a gótika emlékei is megjelennek. Építészeti feladatához alkalmazkodva ismét más a kapuívek közti 4 harcos álló alakja (1937), s ismét másként formálódnak gondolatai az 1936—37-ben tervezett „Tengerész emlék- mű”-vén. Ennek zászlót felvonó tengerésze és röppenő Nikéje kitűnő oldalnézetet ad. Valóságos dombormű ez a két szobor, amelynek háttere a kék levegőég. Nem tudható, hogy megvalósulás esetén hogyan birkózott volna meg pl. a tengerész szem- benézetével, ez ugyanis túlságosan az oldalnézetre épül, míg a röppenő diadalistennő szebenézetből is gazdagon érvényesül.

1939-ben nagyszabású dombormű-megbízáshoz jutott: az óbudai Árpád gimnázium sarkára Emese álmát, a Vérszerződést és Árpádot Etelközben kellett megmintáznia. E domborművek érdekesen tükrözik, hogy művészeink a 30-as években miként képzelték el az „ősmagyart”. A felsőtest izmait megmutató, szűk viselet s deréktól lefelé valami szoknyaféle, amelyen ugyancsak átsejlik a lábak domborzata. E domborművek mozdulatai ünnepélyesek, szinte hogy merevek, építészeti-szobrászati ütemrendben sorakoznak. Pillérszerűek, mintha maguk is tartanák az épületet. ösmagyar alakjai szerves folytatásai a szombathelyi temető kürtös hősi emlékének, ennek mívesen csiszolt formái is idegen világba vezetnek minket.

1939—40-ben méreteiben is nagy feladatot kapott: a New-York-i világkiállítás magyar csarnokába egy emberfeletti méretű Szent Istvánt kellett mintáznia. Románkori és bizánci emlékekkel átszőtt komoly mű: magas, szikár királyalakja méltóságával és komoly tekintetével köti le a szemlélőt. A lábakat takaró függőleges redők, oszlopszerű biztonságot sugallnak, az íves redőkkel övezett felsőtesten a test tengelyébe szerkesztett koronás fő. Kísérletezett az Ipolyi féle korona helyreállítással és a Szent Korona mai alakjával. Itt értjük meg igazán, amikor arról írt, hogy a formákat szinte ornamentikaszerűen kezeli, valóban, az egész szobor egy hatalmas függőleges or- namentum, inkább csak a komoly tekintet teszi emberré ezt a monumentumot. Érdekes „leleménye” — de nem szerencsés — a kettőskeresztet tartó jobb kéz kicsavarása. Egyiptomi emlék, s nyilván azért alkalmazta, hogy a kereszt szára ne vágja ketté a kar tömegét.

Az építészethez kapcsolódó munkásságának bemutatása után térjünk át a 20-as, 30-as évek lírai fogantatású szobraira. A múlt stílusainak újraélése ugyanis akarva- akaratlan bizonyos merevséggel, kötöttséggel jár. Ez alól szabadul fel alkotóképze562