Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - TANULMÁNY - László Gyula: "De sacrae Coronae Regni Hungariae..."
a császár, aki Krisztus földi képmása, mint minden bizánci császár. Császári díszruhában van és ékköves koronájáról a füleknél csüngök függenék, a császári méltóság jelképei, kezében császári labarum-díszzászló, a mellette levő felirat piros (ez volt a császárok aláírásának színe). Jobbján, lenit a pánton ez ismétlődik meg fiának ábrázolásában, míg Géza kezében patriáusi jogar, felirata kékeszöld (nem piros), homlokpántjáról nem csüngeneik a koronacsüngők, midezzel tehát a bizánci császárnál alattvalóbbságát fejezik ki, s ehhez járul a felirat, amely Geobitzas-t (Gézát) mint a türkök hű (pisztosz) királyát nevezi meg. Ez a bizánci diplomácia homályos fogalmazása, mert úgy is magyarázható, hogy Krisztushoz „hű”, de úgyis, mint a császárhoz „hű”. E fejedelmi hármas csoporttól jobbra és balra a két orvosszentnek — Kozma és Damjánnak — tévedésből megcserélt képe látható. (Másfele néznek, nem Dukasz irányában). A korona tehát világosan leírja az égi hatalmákat és földi képviselőiket, a bizánci világkép szerint. Kétség nem fér ahhoz, hogy a zománcok a bizánci császári ötvösműhelynek — a Zeuxüpposznak — legjobb alkotásai közé tartoznak, ám ahhoz sem fér kétség, hogy eredetileg nem ezen a koronapánton voltak. Nézzük az aggályokat. Elsősorban is a koronapánt szemcsés felületű aranya nem bizánci munka, ott szépen lecsiszolt felületeket dolgoztak ki. Másodszor is a kövek túlságosan nagyok, ilyen nagy köveket a bizánci ötvösség nem használt, harmadjára a kövek foglalatán nagy, háromosztású karmok rögzítik a köveket, ilyent sem találunk Bizáncban. Ellenben megtaláljuk III. Béla gyűrűjének foglalatán! Negyedszer: láttuk már, hogy sem az arkangyalok nem tekintenek a Világuralkodóra, sem a tarkó alakjai a császárra, sőt az utóbbiaknál a két orvosszent helyét felcserélték. Ebből arra következtethetünk, hogy eredeti helyükön az elhelyezés más kellett legyen. De a legdöntőbb ebben a kérdésben az oromháromszögek vizsgálata (mind ebben, mind az előbbiekben és következőkben messzemenően támaszkodunk Deér József nagyszerű könyvére). Ezek rekeszfalai durvák, nem illeszkednek hibátlanul, s főként átlátszó zománc tölti ki a halpikkelyes rácsmustrát. Ezek az átlátszó zománcok nem aranylapra, hanem máriaüvegre készültek, s megmerevedésük után a máriaüveget lecsiszolták róluk, s így valóban átlátszók lettek a zománcok. Ám ezt az eljárást Bizánc nem ismerte. Tehát sok érv szól amellett, hogy az alsó bizánci korona eredetileg más volt, zománcai I. Géza királyunk képmása a Koronáról 68
