Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 6. szám - Banos János: Lassított fölvétel (vers)
Hosszúnak álmodtam e verset mint szempillám orgona vesszejét ereimet a nikotintól nyomorítva felelőtlenül s nőve mégis a humuszig Nem gondolok véle Schwerin utcáin villamosozom mint New York-ban tarlós parasztgyerek pedig Balatonfüreden szeretve s szerettetve sose jártam az Olimposzon Kitenyésztett lovak csatája ez a műsor s nyírfáké rögtön a kertek alatt Ezüst pénzeik csilingelőse a napsugaras elragadtatásban mintha a jó Mikulás a kapuhoz érve A piros autó hogy elhúz előttem — víkendezni megy a család — gyárkapuk pirosára gondolok: incselkedik velünk a hajnal föllobogóz idegen színekbe pedig az őszi erdőt se tudom megbocsátani nem tudom az idegen szót se ha tankosan robajlik a szájból Nem tudom a megbocsátást se megbocsátani a krisztuskodó huliganizmust az ünnepi versenylázat kordé-száguldást az űrhajók korában S lám az évelő tulipán akár egy Szojuz vagy Apolló a kitapinthatatlan bioszférában Mint egy csecsemő gügyögése oly szép és érthetetlen 514
