Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 5. szám - SZOCIOGRÁFIA - Kunszabó Ferenc: Betörés
szociográfia KUNSZABÓ FERENC Betörés* Ha a most épülő pafcsi atomerőművet indulása után majd hagyományos módon hű- tenék, naponta fel kellene szivattyúzni a fél Dunát, azt a rendszerekben végigáramoltatni, majd újra levezetni a folyómederbe, miközben a felmelegedett vízzel a termelt hő fele is megszökne. Egy régi rendszerben hűtött közepes nagyságú hőerőmű napi vízigénye Budapest 24 órás fogyasztásával vetekszik. A Heller—Forgóféle hűtőtorony alkalmazásával ez az igény mintegy tizedére csökken, mert a víz zárt rendszerben hűl le, és újra visszavezethető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hűtőelemek a vízből kivont hő egy részét áramtermelés céljára vissza tudják adni. A haszon tehát többszörös és nagyarányú, Heller András azonban hiába magyarázta ezt hosszú éveken keresztül. Bizonyítsa be! — mondták neki. És akkor talpalni, kilincselni, levelezni kezdett, de nem akadt gyárra, amelyik felvállalta volna a kísérleteket, illetve, amikor az iparhatóság kijelölt egy üzemet, ott legfőbb feladatnak a gáncsoskodást tartották. Mert nem az ő ötletük volt. Mert van nekik éppen elég bajuk, nemhogy még egy fantaszta rögeszméivel is bíbelődjenek. De legfőként: mi lesz az éves tonnaterwel, hi ilyenekre pazarolják az energiájukat?!... Nem adták meg a szükséges anyagokat, nem voltak gondosak az építésben, és pontatlanul végezték el a méréseket — úgy hogy dugába is dőlt az egész, és Heller András kicsit elkeseredve, kicsit reményvesztetten tette fiókba a papírjait. Egyszer aztán két fiatalember csöngetett be hozzá: ök a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár vezetői, hallottak a felfedezésről, és szívesen módot nyújtanak a kísérleti példányok megvalósítására — ha a dolog köztük marad. Tudniillik, nincs engedélyük ilyen profilra, s a minisztériumhoz majd csak akkor lesz jó fordulni, ha már van is mit mutatni. Lett. Már az 1957-es Budapesti Nemzetközi Vásáron feltűnést keltett a kiállított hűtőelem. A felfedezés ekkor realizálódott, vagyis a Találmányi Hivatal jegyezte, és bejelentette a nemzetközi védettséget. S mikor Kína rendelt egy komplett hűtőelem- mennyiséget, a magyar iparvezérlet is megmozdult. Elhatározták, hogy a Tatabányai Hőerőművet ilyen hűtéssel szerelik fel. A felépített rendszer nagyszerűen bevált, így aztán a kísérletből mindjárt üzemelő hűtőtorony lett. Közben érett a nagy nemzetközi siker is. Az iparhatóság úgy döntött, hogy a találmányt bemutatják az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon. Az eredmény: a hűtőrendszerek kategóriájában a magyar találmány nyerte a nagydíjat. A rádiók, a televíziók, az újságok beszámoltak az eseményről, a szaklapok bőven tárgyalták a rendszer előnyeit. Bussines Week: E találmány birtokában az atomerőművek többé nem kényszerülnek a nagy folyamok * Fejezet a szerző készülő szociográfiai kötetéből. 419
