Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 5. szám - Keresztury Dezső: Sírversek, Harangszó, Korszakok (Versek)
KERESZTURY DEZSŐ Sírversek í. Tiszta maradt, pedig nyakig gázolt életünk mocsarában, és felmagasztalták, akik elgáncsolták áldozatával. 2. Itt éltem igazán. Tettem egyetmást, ami jó volt bár hiábavaló. Szerettek s űztek; tán a messzeségben valahol több lett volna nyugalmam, bérem, de itt volt. a hazám. 3. Egy életet szentelt a kutatásnak, s nem ért el szorgalmával semmi mást, csak annyit, hogy művéből egy szó talán van az alapvető összefoglalásban. Lehet, hogy neve nélkül; s az utód nem sejti, kitől kapta azt a szót. 4. Helyezkedés, hazugság, tőrök mihez szólt, nyúlt: beszennyeződött. A föld termő trágyává alakítja: ez a jó anyagcsere ősi titka. 5. Emlékét intézmények állították, mikkel együtt ingott: mindig magasban; nem ingerlék kilépni tilalomfák; nagy-mellű lett, akár a kappan. Hiába betűzöm, ki volt is ő: lemosta a könyörtelen eső. 6. Takarított, hogy minden, mit ráhagytak, ragyogjon a padló, bútor, az ablak, s mikor házi eszközeit lerakta, csak átlépett az utolsó műszakba. 396