Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 6. szám - B. Hazanova: Az első ötéves terv városépítészeti elképzelései

A TANÁCSPALOTA TERVPÁLYÁZATÁNAK EGYIK VERSENYMŰVE (1932)

böző szintmagasságú teraszterek, az épületek térméretének és magasságának növekedése, a rámpák, lépcsők az érzelmi aláfestést szolgálták, a figyelmet a Nagy Teremre irányították. Biztosították az ünnepség díszritmusát, megszabták a felvonuló emberoszlopok menetirányát. A felvonulás tetőpontja az a pillanat volt, amikor a kongresszusi elnökség és a küldöttek megjelentek az ember- tömeg előtt. A helyiség transzformálhatósága az emberek egyesítését szolgálta. A térkompozíció a folyó másik partjára, a Tömegmegmozdulások terére helyeződött át. Az ünnepi szertartásnak voltak építészetileg pontosan meghatározott szakaszai — a patetikus kezdet, a lendület növekedése, a zárójelenet; majd pihenés. Ez látható a Proletárépítészek Össz-szövetségi Egyesületének (K. Alabjev V. Szimbircev építészek) a verseny második fordulójára 1931-ben készített pályaművében, akik eredeti elgondolásukat ismétlik meg. Ismét találkozunk a Palota Nagy Terme külső falainak transzformálhatóságával, hogy a teremben helyet foglalók és a felvonulók kölcsönösen köszönthessék egymást, az emberoszlopok ismét átvonulnak az épületen, pontosabban az épület alatt, egy széles, 8 méter magas falnyitáson át rámpákon érnek ki az utcára. E tervezet egy grandiózus film tömegjeleneteinek felvételére szolgáló makettre emlékeztet. S talán nem is véletlen, hogy Grigorij Alexandrov (G. Grivcov művész) 3 év múlva készült „Cirkusz” című filmjének zárójelenetét juttatják az eszünkbe a Tanácspalota lépcsőlejáratai.

A Leningrádi Epítészközösség (Ny. Baranov, K. Ivanov, V. Notesz, B. Bu- banyenkó, M. Ruszakov, F. Tyeherin építészek) tervének alapja irodalmi forgatókönyv. A felvonulás fő témája náluk a „forradalmi mozgalom fő korsza569