Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 6. szám - B. Hazanova: Az első ötéves terv városépítészeti elképzelései

páknak a beiktatásával megszakítás nélkül áramolhatnának a Vörös-téren át két szembejövő áradatban Moszkva összes kerületének dolgozói. A bonyolult műszaki létesítmények — a Vörös-tér és a Szverdlov tér között húzódó tehermentesítő rámpák nemcsak az emberáradat szervezését szolgálnák, hanem, a Vörös-tér és az Iljics sugárút bejáratának építészeti kiképzését is, kifejezve a felvonulások „menetjellegét”. A GUM helyére a Párt Központi Bizottságának épületét tervezték, melynek teraszáról a felvonulók mindkét csapatát üdvözlő beszédekkel lehetne köszönteni. A tervezők véleménye szerint ez a szokatlan szertartás új építészeti vonásokat adna a történelmi városképnek, azt alárendelné a korszerű mainak. E grandiózus és alig megvalósítható tervben jelentős szerep jutott a Kremllel és a leendő Tanács-palotával átellenben, a Moszkva folyó túlsó partján létesítendő Tömegek Pályájának, amely nagy katonai bemutatók és Sportünnepélyek, katonai és sportjellegű „színházi előadások”, politikai demonstrációk” lebonyolítására szolgálna. A Pálya közelében léghajók számára fel- és leszálló teret, kikötőpóznákat terveztek.

Az „Új Építészek Szövetsége” közösségének tervében csak úgy, mint a többi pályaműben, a legfontosabb szerep annak az ünnepélyes szertartásnak jutott, amelynek során a felvonuló tömegeket az elnökség, a küldöttek és a vendégek köszöntik a nagy társadalmi ünnepségek alkalmából. Az építészek egyben egy újszerű ünnepélyes szertartás irodalmi- szemléltető forgatókönyvének szerzőiként is bemutatkoztak. E szertartás a következő elemekből tevődött ösz- sze: felvonulás, köszöntések, szónokok és kollektívák különböző jellegű felszólalásai. A szerzők célja az volt, hogy egységbe forrasszák a több tízezres embertömeget. A két széles rámpán a „legjobbak legjobbjai”-nak oszlopa a Kremlben át érkezett a Tanácsok Palotájának Lenin-termébe, „áradatuk mintegy körülmosta az Elnökségi emelvényt, köszöntötték a 15 ezer fős teremben helyet foglaló küldötteket és felvonultak a 40 méter magas „Élmunkások hídjára”. Innen két enyhén lankás rámpán ereszkedtek le a Moszkva-folyó partjára és beleolvadtak a felvonulók áradatába, mely előbb vörös gyűrűként körülfogta a Tanácspalotát, majd mindkét part mentén elindult a Pihenés és Kultúra Központi Parkjába. Rámpák és híd, különböző szintmagasságú szerkezetek, rövid ideig tartó jelenetek, melyekben „a felvonulók a magukéhoz hasonló oszlopokat látnak különböző perspektívákban: lentről, oldalról”. A komplexum kiterjedésére nézve egy 110 méter élű kockához hasonlítható. Megtalálhatók benne „Tatlin Tornyának” motívumai is, melynek egyik, a szerkezet belsejében elhelyezkedő része volt egy 110 méteres élű kocka, benne állandóan mozgalmas könyvtári olvasótermek, agitációs termek. V. Tatlin elgondolásának egy másik eleme, a gigantikus vetítővászon-informátor is, az új építészet tartozéka. Az „Új Építészek Szövetsége” közösségének tervében ezt a kockáit ferde síkok szelik át, melyek belül a küldöttek emelvényét képezik ki, amely kívül nyitott erkély — amfiteátrumban folytatódik, melyről a küldöttek a felvonulókat kö- szönithetik. A kocka felületét rozsdamentes acéllapok borítják. Az egyik sík — V. I. Lenin képével a „Tanácsköztársaságok Világszövetségének Vörös Táblája”. Már az anyag kiválasztásában (melyet nappal természetes fény ill. éjszaka reflektorok világítanak meg) megfigyelhető az elmúlt időszak és a távoli múlt építészetének ellentéte. A komplexus számos hatalmas elemének átalakíthatósága lehetővé tette, hogy az ünnepség bizonyos részeit színpadi előadásban, rendezésben bonyolítsák le, mint például a felvonulók áthaladnak a Kis Termen, az Elnökség áthalad az egész terem mentén végighúzódó rámpákon, a Terembe lovassági, tüzérségi alakulatok, tankok, mezőgazdasági gépek vonul566