Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám - Szergej Jeszenyin: Másország, Dallal-hívás (versek)
Öb kurgánok alatt lovon ülve, Kincseik közt, mint rendelték apáik, Alszanak cárjaink halál-örökre, Álmukban harc dúl, zengnek harsonáik. Ifjaink oldalt csendben guggoltak, S míg vendégeinkre mámor szállott, Ezüstből-csontból lovakat faragtak: Lányainknak szerény mulatságot. S körülfogván büszke, zord papunkat, Füstölgő fáklyánkat az égbe szúrtuk. És féktelen-lelkes himnuszunkat Szilaj táncba vágva viharként zúgtuk! 1917. SZERGEJ JESZENYIN Másország (RÉSZLET) A fellegek hátán, mezőn akár, Fejem lehajtva lépdelek. Átfényli egy vékony füttysugár A mélykék esőcseppeket. Tavaim ködlő távolában Arcomnak mása ragyog. Hegyekkel aranysapkásan Másország, téged látlak ott. Szelíd meződet és a kunyhót, Hol anyám — hajlott-lágy öreg — A fényt, alkonyra hüllőt A Msablakhoz köti meg.
