Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 5. szám - TANULMÁNY - Dr. Marczali László: A közművelődésről

zottságára hivatkozik és épít, az állam eszközeivel lehetőségeket biztosít, s az állampolgárok számára megtisztelő kötelezettségként írja elő a művelődési folyamatban való részvételt. Nem büntet — ösztönöz, nem szankcionál — inspirál — s így nem „írható le”, nem „pipálható ki”, nem lehet kampánymunkával végrehajtani. Nem arról van tehát szó, hogy fejét veszik annak, aki nem művelődik — mint ahogy annak sem veszik fejét aki nem tisztálkodik — hanem arról, hogy mindenkinek, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mindenki részt vegyen a művelődésben, hogy a kultúrában való részesedés ugyanolyan magától értetődő legyen, mint az étkezés, A törvény mindennek a kereteit biztosítja, a megvalósítás hosszú távra tekintő, áldozatot, türelmet követelő, meggyőzésen és meggyőződésen alapuló, cselekvő részvételt igénylő munka.

Ebből is következik, hogy sikeres végzésének egyik biztosítéka a közművelődés személyi feltételeinek javítása. Rendkívül sokat várunk a közművelődés hivatásos dolgozóinak felkészültebb, jobban szervezett, céltudatosabb és hatékonyabb munkálkodásától. Meggyőződésünk, hogy az előrelépés egyik döntő feltétele a terület szubjektív feltételeinek javítása, s azt is tudják, roppant tartalék-energiákkal rendelkezünk. Ezért örömmel jelenthetem be, hogy a párthatározat és a törvény erre vonatkozó egyik meghagyása is teljesült: tegnap került a Minisztertanács elé a közművelődési dolgozók bérrendezésének ügye. Mintegy évi 100 millió forinttal növeljük bérüket (ebben az évben 30 millió forinttal), ez mintegy 20—25%-os bérszintnövekedést eredményez. A rendelet-tervezet megváltoztatja a nomenklatúrát is, változnak az elnevezések is, a bérhatárok s a besorolási feltételek is. A növekedés tehát nem lesz egyenletes, mindenekelőtt az új alsó bérhatárokra felzárkózást szeretnénk elérni.

A minisztériumok és más országos hatáskörű szervek értékelték területük dolgozóinak művelődési helyzetét, feltételeit, és kidolgozták a közművelődési párthatározat végrehajtását szolgáló — az ötéves tervbe illeszkedő — feladataikat. E tervek és az OKT előtti beszámolók legfontosabb eredményei, hogy segítették az állami, gazdasági vezetők helyes közművelődési szemléletének formálását. Tapasztaljuk, hogy a művelődési, közművelődési tennivalók a vállalati tervék részeként fogalmazódnak meg. Polgárjogot nyert az a követelmény, hogy a különböző szintű gazdasági vezetők minősítésénél, kitüntetésénél mérlegelni kell azt is, hogy miként törődnek a rájuk bízott dolgozók művelődésével. Joggal mondhatják, még senki nem kapott fegyelmit közművelődési feladatainak elmulasztásáért a vállalatvezetők közül. Nem is áll szándékunkban. Részint, mert a gyár igazgatójának elsőrendű kötelessége a termelés; részint, mert hisszük, tudjuk, előbb-utóbb számára is kiderül, hogy az emberbe való beruházás termelési eredményekben térül meg; végül azért nem, mert ez nem fegyelmi kérdése, hiszen a több termék, a magasabb műveltség is a jobb emberi életért van. Ennek megértetéséhez a nyaktiló nem megfelelő eszköz.

Hosszú időn keresztül égető kérdés lesz még a közművelődés intézményi ellátottsága. Az V. ötéves terv fő célkitűzése e vonatkozásban az volt, hogy hozzákezdjünk a felső- és középfokú települési központok, a kiemelt munkástelepülések, a budapesti munkáskerületek hiányzó közművelődési intézményeinek kialakításához. Ez a munka megindult és a népgazdaság teherbíró képességével arányosan eredményesnek is ígérkezik. Az ismert beruházási és kivitelezési nehézségek természetesen fékezik a folyamatot, mégis azt reméljük, hogy el tudjuk érni a tervidőszak végére alapvető célkitűzéseinket.

Készülnek a különböző településtípusok intézményi normatívái, a beruházási iránytervek. A Kulturális és az Oktatási Minisztérium irányelvek kiadásával segítette komplex művelődési intézmények létesítését. A Közművelődési Alap anyagilag is támogatta néhány ilyen intézmény megépülését.

Az anyagi eszközök ésszerű felhasználása érdekében 1976 januárjától kialakult a vállalati, szövetkezeti kulturális alapok új — létszámhoz kötött — rendszere. (1977 januárjától az egy főre eső kulturális-jóléti alap 800,— forint!) Ennek felhasználására a Kulturális Minisztérium a Pénzügyminisztériummal együtt irányelveket dolgozott ki, úgy véljük, hogy ezek részben a közművelődési intézményhálózat anyagi ellátását is segítik. Folyamatban van a közművelődési intézmények finanszírozási rendszerének felülvizsgálata. Ennek eredményeként átfogó fejlesztési javaslatokat, intézkedéseket dolgozunk ki, melyek az intézmények hatékonyabb anyagi ellátását célozzák.

A közművelődési párthatározat kiemelt feladatként szabta meg a közművelődés állami felügyeleti rendszerének kidolgozását. Itt is hosszútávú cselekvéssorozat megvalósításáról van szó, az eredményekről még három év távlatában sem lehet meg451