Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám - Kárpáti Kamil: Első találkozásom Schrőder úrral, Tűzany Ilonka menyegzőjén (versek)
KÁRPÁTI KAMIL Első találkozásom Schröder úrral Még nem voltam soha temetésen. Sütött a nap és arany karikák, egy titkos szappanbuborék-fújó gömbjei közt vártak a paripák. A gömbökkel virágernyők szálltak, egy-egy néha közepükbe jutott, pihe-korona alól kinéztek, mint tükrös kocsiból kisasszonyok. A szirmokkal úsztak tollak — fényes, sötétírakkos fecskék, fönt: vadlibák. Tüzetfogott bárányok repültek, szétnyílott legyezőként a világ. Fehér matrózblúz-alakú felhők, üres pólyák, kibomlott szalagok közé szállni a dermesztő mélyből, kirepedt tokból bújtak a magok. A fénytócsás csatorna fölrepült és hozzánőve a halottasház. Macskatetem szeme ablakából kék bálkirálynő, inait a hagymáz. Jácintgyökerű fák bogarakkal, siratóénekű kerekes kút, lovak, lovak trappoltak a légben, a vörösorrú ministránsfiúk, füstölő, körgallér lebbent, mint lent, s csattogva, mintha kikunkorodna fiú-csúfító szoknyából szárnyuk, suhogtak, épp mint lakodalomba. 393
