Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 3. szám - Alois Vogel: A láncra kötött kutya (vers) - Hans Karl Artmann: én hattyúm énekelj, A pásztorkodás mulandósága és feltámadása - (részletek), (versek)
ALOIS VOGEL A láncra kötött kutya Hamar felismerte nem jut tovább csak a kapuig a kerítésig a kútkáváig Fekszik hát fülét hegyezi Szeme ide-oda jár Nézi a gyerekeket a tanítót a gyár munkásait A csengő élesen szól a kürtő dudál ö fekszik és fülét hegyezi Oly halkan csörren a lánc mintha a szél lenne a foglya HANS CARL ARTMANN A pásztorkodás múlandósága és feltámadása (Vergänglichkeit und Auferstehung der Schäfferei) (részletek) I. üregben a halál ver hamuciterákat / táncold porrá magad / lőpor fojtó szagában / mi zöld volt / szürke lesz / tizenkét gyászharang szól / sötétlő táncban porhanyó / föld lesz húsodból. . . VI. ó halál gritfifmadár / karmaid mint ragyognak / elefántcsont terel / s az ember egyre hull / bár / csalná egy vadász / tödbe őt ravaszul / sűrű hálóval egy / harmatos hajnalon majd . .. 210
