Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 2. szám - TANULMÁNY - Dévényi Iván: Kortársak Kassák Lajosról

zsarnok volt, hanem jótékony Sarastro..Granasztói Pál Kassáknak, a Magyar Művészeti Tanács alelnökének tevékenységét eleveníti fel. Ezek az írások (s a kötetben olvasható több más emlékirat, így Kristó Nagy Istváné, Németh Lajosé vagy Nemes Györgyé...) lényeges vonásokkal egészítik ki a Mesteremberek, a Máglyák énekelnek, A ló meghal..., az Egy ember élete, az Angyalföld és a geometriai idomokból felépített konstruktivista festmények alkotójának — XX. századi irodalmunk és képzőművészetünk egyik főszereplőjének — arcképét.

Az emlékkönyv egyik munkatársa, Korniss Dezső festőművész így fejezi be — átalakítva Voltaire egyik aforizmáját — Kassákról szóló vallomását: „Ha Kassák Lajos nem lett volna, ki kellett volna találni”, — míg Major Ottó (Kornissnál talán kevésbé frappáns módon, de a lényegben Korniss Dezsővel egyetértve) e szavakkal jelöli ki Kassák helyét a hazai — és az egyetemes — kultúra folyamatában: „Ez a törhetetlen lelkű, szikár kis emberke századunk művészetének egyik legnagyobb jelensége. Nyomorúságos munkássorsból kiemelkedve jelentős alakjává nőtt nemcsak nemzeti költészetünknek, hanem az európai művészetnek is...” Az emlékkönyv anyagának túlnyomó része e megállapítás igazságát erősíti meg.

A memoárgyűjteményt — amely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványaként jelent meg — Kassák Lajos grafikái illusztrálják.

KASSÁK LAJOS: KÉP ARCHITEKTÚRA MA 1921. november 15-i szám

175