Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 2. szám - TANULMÁNY - G. Komoróczy Emőke: A kassáki örökség
G. KOMORÓCZY EMŐKE A kassáki örökség SZÉCSI MARGIT: MADÁR-E AZ DENEVÉR A kassáki lényeget minden értékelésnél pontosabban ragadja meg Szécsi Margit Madár-e az denevér című verse (Kortárs, 1975. 10. sz. 1564—1569. p.) E monumentális költemény ars poeticának is felfogható: nemcsak Szécsi Margité, egy egész nemzedéké. Ugyanakkor a Kassák-kérdés tisztázásában is perdöntő: tanúságtétel a XX. század „modern Krisztusa”, a gondolkodás apostola mellett. A kortárs-utód emberi-költői mércéjén megméretve Kassák a gondolkodói magatartás terhét soha le nem tevő, megalkuvásra képtelen — ezért a továbblépés útjait mindenkor fáklyaként bevilágító példaképpé magasodik. A költemény felépítése, belső szerkezete, szabadversformája is a kassáki örökség szellemében fogant: a monumentális kompozíción belül a részletek zárt autonómiája, ugyanakkor logikus egymásbaépülése, a formaelemek harmonikus rendezettsége a konstruktív szigor tudatosságára vall. A „versépítmény” hat tételből áll, közülük ötöt „summázás” — az utolsót pedig „manifesztum” zárja le, az avantgarđe szelleméhez és hagyományaihoz méltón. Az I—II. és III. tételben a költői-ember: kibontakozás (a golgotajárás) stációi körvonalazódnak; a IV—V. tételben a kassáki magatartás általános tanulságai, máig érvényes elemei tárulnak fel. Az utolsó (VI.) tételben a konkrét élethelyzetet s annak minden ellentmondását megélő, a Tisztaság (konkrét és átvitt értelemben vett) vezérlő sugarát követő Emberség magaslatai fénylenek. A tételektől a summázások formailag is elkülönülnek: kötött versszerkezetük önmagában véve a törvény erejével hat. Bennük egy-egy korszak belső fejlődésének eredménye fogalmazódik meg: a stációk tanulságainak összegzése, értékelése. A verszáró Manifesztumban a kassáki örökség plasztikusan is kirajzolódik: a ma költőjének a GONDOLKODOM keresztjére kifeszítve, mégis élő emberként kell viselnie a kor terheit. Nem szabad elvéreznie a gondokon. Ez teszi emberré — s így válhat költővé: ha birkózik, — megbirkózik az Élet terheivel és soha nem adja fel az Igazság érvényesüléséért vívott küzdelmet. Ha nem adja meg magát. A költemény alcíme: Kassák ifjúsága. De így is mondhatnánk: a soha-meg-nem- vénülő; a nyolcvan évesen is, sőt halála után is fiatal. Az első téléiből megismerjük a kassáki egyéniség sajátos „földhöz kötöttségét”: a mindig valóságközeiben maradó, a hétköznapok gondját súlyos teherként cipelő felelősségteli emberséget. ... mi köze Tsillaghoz, mi köze az ég bársonyharangjához Sinórt a Zenitig vágyaival nem von ... Némelyek lekezelően megróják ezért: hogy lenne madár (énekesmadár! azaz költő), mikor mint denevér, „bőrös szárnyaival” csak földközelben „tsapong a Táplálék iránt”! Hiszen már Leonardo kinyilatkoztatta az aviatikáról álmodva: Mindaddig a talajtól elszakadásunk nem lesz amíg a terveit repülő Denevérhez hasonlatos ... Hát akkor hogy tudna egy „denevérszárnyú” költő az égi magaslatokba felszárnyalni ? 169
