Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Különös dolgok

amelyre már úgyis sok mást rajzoltak, egy szép piros foxi kutyát. Andrisnak ennyi is elég lett volna a tündérecset jóságának bizonyítására, ám amikor később átszalad Katicához játszani, egyszerre kopogtattak finoman az ajtón, s legnagyobb meglepetésükre egy drótszőrű piros kutya lépett be. akiről kiderült, hogy beszélni is tud, és nem más mint akit Katica rajzolt a tündérecsettel a kerítés oldalára. Persze, mire Katica szülei hazajöttek Cinóber, a kutya már nem volt sehol, s a szülők nem is vettek észre semmit a különös esetből.

A Piros merd, amelyet Andris rajzol más alkalommal, már meg sem lepi a gyerekeket. Beleülnek, s elindulnak vele „a világ végére”. A Kandúrok kapi- tányá-han a lerajzolt kandúr elevenedik meg csodálatos módon, és vele beszélgetnek meglepő dolgokról. Kalapumpulo, pedig királylány, aki elveszett, s szülei, akik az Óperenciás tengeren túli országban uralkodnak és kétségbeesetten keresik egyetlen lányukat, ott találnak rá Katicánál. Persze, őket is Katica festette a tündérecsettel, a rajzlapról léptek le mind a hárman, de mire Katica szülei hazajönnek, ebből sem látnak semmit. Vagyis az író nagyon világosan érzékelteti, hogy ezek a csodák a gyermeki fantázia megelevenedő csodái.

Sajnos, részletesen nem elemezhetjük ezeket a csodákat, pedig amit a fenti mesék témájával igyekeztem érzékeltetni, az csak az alapötlet, amely talán nem is egészen új, hiszen a megelevenedő kép megtalálható Balázs Béla Az igazi égszínkék című meseregényében, a képről lelépő kutya (vagy a herceg- kisasszony a Kalapumpulá-ban) pedig Palotai Boris Örök harag című gyermekmese kötetében. Petrolay Margit meséiben azonban a tündérecset segítségével mindez olyan új lehetőségeket kínál, amellyekkel eddig valóban nem találkoztunk. Kétségtelen, hogy Katica és Andris, a két kis óvodás gyerek találkozásai, beszélgetései nagyon is reálisak, a gyerekek mai életét tükrözik. Azaz: két olyan kisgyereket állít elénk az író, akik ízig-vérig mai gyerekek, hiszen például a Piros merd már a címében hordozza, mennyire benne élnek Andrisék a modern autós világban. A mese azonban azzal kezdődik, hogy Katica elmeséli Andrisnak, aki betegsége miatt nem volt az óvodában, hogy mit látott a Bábszínházban, majd lerajzolta a tündérecsettel, amit látott. Andris ráismer: „— Ez Mehemed, aki megfogta a tehén farkát. Ez a piros a fején: ez meg a turbánja. Látod? — Azután lerajzolja Katica a Rablót is, aki majdnem elrabolta Évike kesztyűjét. Ezután kerül csak sor a piros merci rajzolására, és természetes, hogy amikor beleülnek, s a sivatagban egy oázishoz érnek, ki mást találnának ott, mint Mehemedet, aki aztán velük megy megkeresni a rablót, mert Andris, aki „rettenthetetlenül bátor gyerek” (s erre mindig büszke), meg akarja büntetni.

Rendkívül kedves, mosolyt keltő meseszövés ez. Groteszk és nonszensz elemeivel Caroll híres meseregényére (Alice csodaországban) is emlékeztet. Nem nevettet, csak vidám mosolyt kelt, mint Móra Ferenc finoman szőtt gyermektörténetei és meséi. Az író — mint láttuk — nemcsak a mai életnek a gyermek számára legjobban észlelhető jelenségeit (autó, rádió, televízió, holdrepülés stb.) szövi bele, hanem a gyermekversek, gyermekmesék ismert mozzanatait is. A Piros merd címűben találkozunk A török és a teheneie-kel. A Pandúrok kapitányá-han pedig a kandúr hallani sem akar az egerekről, mert egy meséskönyvben arról olvasott, hogy az egerek összeesküdtek a macska ellen, hogy csengőt szerelnek a farkára.

Petrolay Margitnak tehát volt ereje az Erdei kalács után is új xítra térni. Természetesen nem arról van szó, hogy hátat fordított volna az eddig kialakí95