Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - DOKUMENTUM - Kiss Tamás: Egy készülődő nemzedék Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula leveleiből
22. (Levél) Kiss Tamás Kisújszállás Munkács, 1939. IX. 20. Lelkészi hivatal Drága Tamásom, szép leveledre, melyet én nem is érdemeltem, ne haragudj, hogy csak most, így elkésve válaszolok. De silányan írni nem akartam. A nyár bizony szép volt, szép az a táj, melyet elvesztettem, egyelőre bizony távol van. De széppé higyjétek el Ti tettétek, kedves barátaim és Te Tamáskám. Az életben hiszem más sincs, mint az Isten-alkotása, a jó barátok és a művészet, (az égi másolás) ami vigasztal. Ha Te jól érzed Szüleim körében magadat, annak nagyon örülök. Tartsál engem is, őket is jó-emlékeid között meg. Azóta villánk üres. Babuska és Anyikám szeptember 10-én mentek haza. Én augusztus 20-án utaztam Pestre; olyan megható volt az én feketeszemű anyácskám, előre kivitte a nádszéket a kapuba és integetett, nézett utánam, amíg csak el nem takartak a jegenyék. Miért is szeret úgy engemet? Pesten nem sokat csináltam. Beszéltem Erdélyi Jóskával; mérges, pénznélküli, tervező és egészséges, mint minden írása és mondata. Köszöni nagyon a fényképeket, amelyeket Fonyódon csináltál róla és rólunk. Tetszett neki az ő szóló képe is. — Beszéltem Jékely Zolival is. Ideges és fáradt. Majdnem feljött velem pisztrángozni a havasok közé. Zoli továbbra is hisz a véletlenekben, az égi titkok megérzésében, az ő megrontottságában. — T.atay Sanyinak most fog megjelenni egy szép kiállítású novellás kötete, szeretném Sanyit már ,,együtt-lát- ni”. Azt hiszem legjobb novellistánk lesz, hamarosan. Még nem tanítunk. Iskolánkat újítják, csinosítják. Én kirándulok. Tegnap, illetve pár nappal előbb voltam a híres Színe véri-tengerszemnél. Remek vidék, Svájccal vetekedő tájak, egy kedves lánykával voltam, 'kiről s kinek pár versemet írtam. Tudod a Május-ból, ki lehet. . . Hát Te hogy élsz kúnsági testvérem? Remélem egészséges vagy és sokat írtál. Roppantul várom versedet a fonyódi hegy-vidékről. A nyárról. Ha kész, küldjed el kéziratban. Mint kedves emléket a kevés szép közé teszem. Kicsi húgom nagyon örült kötetednek. Sokat láttam kezében a nyáron; de elvittem másoknak is, hadd ismerjenek jobban meg. Barátom, régente egy verskézirat több másolt példányban forgott kézről-kézre kis hazánkban, mint a mi 500—600 példányos kötetünk. Mi az, mi lett, hogy a verset nem-igen szeretik? Ez az őrült politika is fojtogat minden szépet. Két napja nem aludtam rendesen a lengyelek miatt. A veszett germán düh mindent széttapos. Mindenki jól fogózzon meg helyén, ki tudja mi jön. Az emberekre, a rések magyar tapaszaira és tapasztóira szükség van. Tán azért nem hagyom el a katedrát sem. Magyar történelemre nem engedek mást helyembe. Naiv és kicsinyes beszéd, tán számba se vettem volna máskor, de ma így fogok cselekedni. Weöres Sanyi kérte címedet. Ma megküldöm neki. Jelenleg a doktorátus miatt Pécsen van, a mi szép városunkban. Tieiteket szeretettel köszöntöm, Téged a legnagyobb szeretettel ölel: Dudus. (Feladó:) Takáts Gyula, Munkács. Áll. gimnázium. 64
