Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Gyurkovics Tibor gyermekversei elé
gyermek- és ifjúsági irodalom Gyurkovics Tibor gyermekversei elé Gyurkovics költészetéből erősebben kiválik a par excellence gyermekvers, mint például Weöreséből. A Tintapaca kötet (Móra Kiadó, 1976) már a címéiben is valami szeretendő iskolásságiot, esendő gyermekiséget, tintabohóc-humort idéz. A gyermeki múzsa azonban nem előzménytelen, hiszen első verseskötetében (Grafit, 1961) már van egy ciklus (Köménymag) nyolc verssel, s közülük négy most visszatért a Tintapaca harsány lapjaira.. Ez a négy tehát a kötetszervező, a tizenöt évvel korábbi Köménymag-ciklus lett a mostani kötet-mag. A tizenöt év alatt pedig tizenhét vers települt laz alapító négy köré. Így állt össze a Tintapaca huszonegy darabja egyetlen kék színfolttá, a gyermeki derű kötetévé. Gyurkovics termékenységét éppenséggel nem az jellemzi, ‘hogy évenként egy gyermekverset „ontana”. A mindhárom műnemben sikeres Gyurkovics módjával adagolja gyermekverseit, némelyik már állandósuló antológia-darab, pl. az Iskóla- nyitogató (megjelent a Zöld levelecske és a Nefelejcs gyűjteményben is). Ugyanígy a Régi karácsony, a Ragyogó, az Erdő, a Téli tanya, iá Kanál és a Fekete Ernő című is fölbukkant egy-egy antológiában. Harmadik versesköteténék (Emberfia, 1966) a lányaim-verseiben találjuk a gyermekíró Gyurkovics tematikai előképeit (De jó, Altató, Vers lányaimról, Lányom a fű között, Családfő), gyermek- szemléletének „apaszempontú” alakulását. Már itt uralkodó élmény a szeretet-ko- hézió és a széthullás harca, a védettség és a képtelen veszélyek ütközése, s nem utolsósorban a játékhoz való jog védelme. A játék nosztalgiája, a játék heroikus szabadságharca: olyan összefüggésekben jelenik meg ez a motívum, hogy archimédeszi pontja lehet egy átfogó világérzékelésnek. A létélmény fokán a játék az erkölcsi szabadság és az életszépség princípiumává emelkedik. A félelem nélküli személyiség, a békés létezés, az életigenlő humanitás oldódik föl a játék szorong'ástalan derűjében:. Volt háború .rémét, háborús veszély árnyát hes- senti e „játszani is engedd” poézis, a szabad élet költészete, amely a játékos világképből a társadalmi komolyság, az értékes cselekvés lehetőségét bontja ki. Gyurkovics készültsége legalább hármas: lélektani, történelmi és nyelvi. Mindhárom képesség találkozott már kitűnő gyermelkregényeiíben (Rikiki, 1971; Üveggolyó, 1973; Kiskutya — nagykutya, 1976.) Ezek közül a Rikiki maradandó értéknek tűnik. A pszichológus-író tudatos biztonságú ráórzése a gyermekiélekre, a háborús gyenmokkor fájdalmas történelem-élménye és a tiszta világ álmát szugigesztáv költészetté lényegítő nyelvművészet együtt munkál a könyv képsorában. A Rikiki a világba induló gyermek lótélmónyének képeskönyve, laza füzére, lázas kaleidoszkópja. A világbíró ámulat és a mindig-korai rettenet pontos „ott és akkor” megidézése, Eszti hájának „növényi” szagával és a szőnyegbombázás leküzdhetetlen légnyomásával. Rikiki rendkívülisége „csak” annyi, hogy 572
