Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Hekli József: Viktor Rozov

HEKLIJÓZSEF Viktor Rozov Különböző utakon lehet eljutná a dráma íráshoz. A legtöbben először más mű­fajban próbáltak szerencsét, vagy korábban „csak” újságírók, kritikusok voltak. Viktor Rozov útja a drámai műfajokhoz különlegesnek és szerencsésnek mond­ható. A drámából lépett a drámairodalomba, vajgy úgy is fogalmazható, hogy a színpadról került a színháziba. Rozov hosszú évekig alakította, értelmezte a drá­mai szituációkat, aztán kedvet kapott ahhoz, hogy maga. teremtsen dramatur­giát. Mintegy húsz éves színészi múlt után harmdndhat éves koráiban debütált a színpadon szerzőként. A szovjet drámairodalomban — különféle stílusirányzatok meMiett — a csehová drámavonal ihlető szerepe mind a mai napig erőteljesen érződik, első­sorban Konsztantyin Trenyov, Vszevolod Visnyevszkij és Viktor Rozov művei­ben. Az utóbbi drámaírói munkássága különösen jói példázza ezt, hiszen művei­ben a csehovi dramaturgia 'több sajátos jegye is fellelhető. Az 1950-es évek közepétől műveiben egyre jobban előtérbe kerülnek a jel­legzetes rozovi vonások. A cselekmény helyének családi környezetre való korlá­tozása, a nagy tettek hiánya, bizonyos familiáris atmoszféra, a csendesen áradó írói hangi, az önálló éllet küszöbére érkezett ifjak — mint a művek főhősei — túlsúlya a más korú és egzásztenciájú figurákkal szembe, a belső, lefllki drámák iránti fogékonyság, a kérdőjeles és megoldatlan megoldások, a színpadszerűség, a kamarajedleg — mindez a rozovi dramaturgia jellemzője. Viktor Rozov köznapi történetekbe ágyazva ábrázolja kora eszmei és er­kölcsi konfliktusait. Fesztelenül mélyed el a magánélet dolgaiban, s nem tartóz­kodó a közélet problémáinak bolygatásában sem. De művei többségében a közé­leti mondanivaló — a látszólag szűkebb családi élet keretein belül való mozgás ellenére — kitetszően dominál. A politikumot, gyakran a damalb mélyebb réte­gedből, művészi érzékkel sugároztatjla fel. Drámai építkezétse színházszerű {hiszen mondhatni a színházban nőtt fel!!), kitűnően ismeri a színpad törvényeit, s drámai műveiből a többségükben jól megszerkesztett konfliktusok és élvezetes dialógusok mellett nem hiányzik a lí­rai hangulatok halk derűje sem. Cstíekménybonyolítása általában érdekes és jól áttekinthető. Legtöbb alkotásában — bármilyen jellegűek is — Rozov ráérzett a modem kor ritmusára, lüktetésére. Újat elsősorban hőseivel és a szituációkkal hozott, a forma tekintetében nagyrészt taadicáonáls maradt. Viktor Rozov, köztudottan, szoros kapcsolatban áfflit és áll több színházzal — hazaival és külföldivel egyaránt — elsősorban a moszkvai Központi Gyer­mekszínházzal és a Szovremennyikkeli. Alkalmadként éppen színházi megrende­lésre írta műveit. Másrészt az is előfordult, hogy a már készre formált darabot a próbákon látottak alapján itt-ott átdblgözta, s így egynémely epizódi, akár egy fontosabb is, egészen újfajta kicsengést kapott. Azt sem isZaibad figyellmíen kívül hagyni hogy néhány neves és invenciózus rendező, mint Knebel, Efrosz, Jef- remov, Ljuibimov milyen jelentős 'szerepet töltött be Rozov írói munkásságában. A velük való szoros kapcsolat mondhatni barátság igen inspirálólag hatott a 503

Next

/
Oldalképek
Tartalom