Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 3. szám - TANULMÁNY - Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban

Burckhardról: „Kedvemre való történetíró. Szinte a szívemből ír néha.” Göbineau Renaissenoearól. „A helyi színezés naivitását meg lehet neki bocsátani, mert oly feltűnő pre­cizitással és óvatos történelmi érzéssel ír. Jellemeket történelmi látással lát.” Villari Macchiavelli-je: „Mennyire szükséges, hogy aki egy valamiről ír, mindenről tudjon, ami azt csak távolról is érinti! Villari az egész Renaissance- -időt ismeri, azért mindig okos, amit annak egyes részeiről mond: ellenben amit a R.-ról általában mond, az semmi különös.” „Leonardo da Vinci értelmisége a legjobb tudományos értelem volt, melyet ismerek. Az nagyszerű benne, hogy milyen képzelőtehetsége van, szégyenkez­hetünk mi, kiknek annyi tény áll már a rendelkezésünkre! Leonardo da Vinci mindjárt hipotézist gondol ki, vagyis egy lehetőséget a legkisebb tényről is, amint az a szeme elé került. Míg a vér keringését és a szív valódi működését és (talán) célját felfedezte, legalább nyolc-tíz hipotézisen ment keresztül, s mindegyik nagy genialitásra vall. Most kellene írni őróla. Most eleget kutatnak arra, hogy meg lehessen látni az igazi Leonardót, vagy pár év múlva elég lesz.” Már akkor felfedezte William Blake-et. „A képzelet kapuját messze kitárta előttem! Ügy jött rám a cambridgei idő­zésem befejezésekor, mint egy feloldás. Mint 1909—1910-ben is. Blake nagyon józan és okos. Meg vagyok győződve arról, hogy világosan látta írásai értelmét, s céltudatosan végiggondolta azt. »Nagy fordító« is volt bizonyos irányban és így szigorú becsületességhez és értelmességhez kötött. Az alakjait nem lehet másképp felfogni, mint úgy, hogy azok egy-egy — határozatlan — lelkiálla­potot jelképeznek, de ő ezt a lelkiállapotot minden egymásra következő kép- zeléseken keresztül következetesen rajzolja tovább.” Browningról, Babits kedvencéről: „Browning szokatlanul objektív költő... Személyes hang nincs bennük, ezt, hogy helyettesíthesse, kell a költőnek drámai monológokat csinálni verseiből .. A filozofálásra késztető hajlama is sokszor rontja verseit... Browning magya­rázza az alakjait. Igen ritkán tud egy embert előállítani, hogy darabokra ne szedje azt. Legtöbbször beszéltet alakjaival. Gondosan készít elő valami ese­ményt, amely próbára tegye jellemüket, azután szavakba önteti velük gondol­kodásuk minden egyes lépését. .. Híres arról, hogy mennyi különböző korszakot és emberek mennyi különböző állapotát tudja ábrázolni... Bírt a jó színműíró minden képességével, mégis nem meglepő, hogy három jó színdarabnál — ta­lán csak egynél — többet nem írt. Köznapi beszédmodor. Sokat írt drámai formában, tehát szükségszerűleg társalgás formájában ... Nagy tömörséggel gondolkodott és minden sorában a gondolatok maximumát kívánta kifejezni... Stílusát tömör dikció, s a hangokban rejlő valami leírha­tatlan ideges, erők képezik.” A MAGYAR KULTÚRÁRÓL ÉS IRODALOMRÓL „Ami kultúránk van, mind idegen eredetűek. Intézményeink, kormányza­tunk, financiális vállalkozásunk mind európai minta szerint működnek, de magyar jellegük folyton befolyásolja és ellenőrzi azokat. A mozgalom Ady köré csoportosult, ő befolyásolta s az ő változásaival változott az is. Irodalmi forradalommal kezdődött... Visszahatás állott volt be, azaz igen hosszú és 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom