Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Kastélyok a szocializmusban
A „KÉT SZOMSZÉD VÁR A körmendi Batthyány várkastély a gazdag, de egyben terhes örökség egyik értékes darabja. A négytornyú monstrum évszázadokon át összeforrt Körmend nevével. A nagyközség, hajdan mezőváros, minden valamire való ismertetője említést tesz róla. A település sorsa, történelme szinte azonos a várkastélyéval, s ha valahol, itt igazán elmondható, hogy a gyönyörű barokképítmény mindig nevezetes tájképi elem volt és fontos művészettörténeti, művelődéstörténeti jelentőséggel bírt. A Vasvármegye 1898-as monográfiája a község legkiválóbb épületeként említi a herceg Batthyány—Sratimann család kastélyát, amelyhez nagy angolkert, gazdag fegyvertár tartozott. Ez utóbbiban 138(Mból származó fegyveréket is őriztek, de akadt páratlan és nagyon értékes nyereggyűjtemény a török világból, sátorok, ágyúminták, remekszép könyvek egészítették ki a kincseket. Ugyanez a forrás említi Luther német bibliáját, a ritka és értékes képtárat, a meglepő egyházi gyűjteményt, .amely bemutatta a katolikus egyházban létező valamennyi szerzetes rend ruházatát is. Levéltára, múzeuma az Árpád- házig visszamenőleg gyűjtötte az ökmányokat, köztük a király levelét a szentgotthárdi apátság ügyében, valamint a II. Endre kézírásával egy dklevelet és I. Ferdinand kiáltványát a magyar néphez 1527-iből. Volt itt továbbá három cirill betűs okmány is, amely Mátyás királytól származott és Batthyány Boldizsárnak szólt. A háborús évek a várkastélyt is megviselték. Másfél évtizede kezdték meg a főépület rekonstrukcióját. Sokáig katonai célokat szolgált, majd raktárnak használták. Huszonöt milliót költöttek rá, míg a főépület visszanyerte eredeti szépségét. Előbb a mezőgazdasági technikum, majd a keszthelyi egyetem kihelyezett tagozata vette birtokba. Egy műleírás szerint „ ... a római dór oszloprendes, 6 oszlopos terasz kivilágítása esténként a Rába felől nagyszerű látványt nyújt”. A déli homlokzat csakugyan a legszebb része a várkastélynak. Két szélén íves sarokbástya karolja a hatoszlopos klasszicista erkélyt. A két emelet magasságú díszterem alsó áblákai íves, felső ablakai egyenes záródásúak. Az ablakok fölött háromtagú főpárkány timpanonnal. A gyönyörű kastély azonban nemcsak dísze a járási székhelynek, hanem — mint népi tulajdon — objektuma a művelődésinek is. Egyik melléképületében kapott helyet a művelődési otthon. Jelenleg felújítás alatt áll. A kastélyhoz tartozó gazdasági épületek adnak ma is helyet a járási könyvtárnak. A főépület teljes egészében az egyetem kihelyezett tagozatának a használatában áll; kollégium. A szabálytalan négyszögű kastély zárt udvara kitűnő lehetőséget kínál hangversenyek rendezésére. A várkoncertek nem is hiányoznak Körmend művelődési életéből. A kastély jövőjéről azonban senki nem tud bizonyosat. Mi lesz a sorsa öt, vagy tíz év múlva? Ennél sókkal biztos'ább a jövője a „szomszéd vár”-nak, a ma még ugyan romjaiból egészen fel nem támadt sárvári „erődnek.” A Nádasdy-vár Sárvárnak ugyanúgy központja és meghatározója, mint a Batthyany-nkastely Körmendnek. Két éve tart az a nagyszabású mentő és átalakító munka, amely a török által rettegett „fekete bég”, Nádasdy Ferenc hajdani várát eredeti formájában és szépségében átadja a művelődésnek. Első felvirágoztató ja a könyvtáralapító Nádasdy Tamás volt, aki 1536 körül nyomdát létesített Sárváron, s 144
