Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Kastélyok a szocializmusban
viseli ma is. A felszabadulást közvetlen megelőzően ia háború megnyirbálta, kifosztották, de magát a várat meghagyták. Egy ideig mezőgazdásági szakiskola, majd 1955-től óvoda. A falumúzeum 1962-től vette birtokba. Jánosháza története igen gazdag. Fennmaradt emlékei korábban is felkeltették az igényt, hogy állandó múzeumban helyezzék el. Makkos Lajos, a volt polgári iskola igazgatója kezdte meg a gyűjtést, a háború alatt azonban minden odaveszett. A háborús gonddk szűnésével azonban újraéledt a múzeumalapítás gondolata. Előbb a honismereti szakkör, majd a múzeunnlbarátdk köre pártfogolta. Kisebb kiállítások és soha nem lankadó ügyszeretet vezetett el a mai múzeumig. Ma már páratlanul szép és gazdag gyűjtemény várja itt a Kemenesaljára tévedő vendégeket. A kiállítás anyaga egyértelműen bizonyítja, hogy évezredekkel korábban is éltek már ezen a tájon. Két-háromezer éves leletek sorakoznak a vitrinekben, tárlóikban. A falu fejlődése 1400-tól követhető e leletek alapján. Érdekes és értékes téglagyűjteménye (kétszáz éves téglák a tulajdonos kezdőbetűivel; C. C. E. — azaz Comes Cojetán Erdődy, vagy G. E. F. ■—• Gróf Eirdődi Ferenc) arra is bizonyság, hogy a téglagyártástól kezdve nem építettek vályogházaikat a faluban. A szövőipar virágzásáról szövőszék árulkodik a hozzá tartozó kenderfeldolgozó eszközökkel. Néhány érdekesség: pásztorlevél 1858-iból, Savanyú Imre (A betyár, Savanyú Jóska rokona lehetett?) bofoai juhpásztortól, jánosházi szűr, amelyet Bor- gátáról egy Koltai János nevű férfi vásárolt 1850-ben az itteni vásáron. Céhláda és céhpecsét a hétféle iparosság jelképével. Lakatos, tislér, bognár, kovács, üveges, csizmadia, cserepes mesterek tömörülték az 1700-as években. Emlékfal örökíti meg Batthyány Lajos kiszabadítási kísérletét. A jánoshá- ziak keményen megfizettek érte, büntetésül börtönt telepítették a községbe, idegen katonaságot voltak kénytelenek eltartani. A házakhoz elszállásolt katonatartás emlékét őrzik a fényképek, tárgyak. Emlékfal őrzi a lelencek számára tanonciskolát szervező, 1919-Hban mártírhalált halt Kemény Simon tanító hagyatékát. Sckberger Sándor 1919-es mártír (Entzbruder Dezsővel együtt lőtték agyon SzombaiJhely határában, s hat éve szülőfalujában helyezték örök nyugalomra) emléke ugyancsak itt ól tovább. Van néhány emlék a községben óvodát alapító Pádl Krisztináról. (A temetőiben álló sírkövére a kőfaragó tévedésből azt véste: itt nyugszik özvegy Pádl Krisztina.) Található 1848^ból való krajcár, amelynek különleges története: közönséges hamisítvány, gazdája benne csempészte ki az aranylapoeskákait a pénzverdéből! A várkastély jövőjéről nemrég tervet készített a községi közös tanács, Legyen a művelődésügy központja! Jövőre, 1977-tben új óvodát építenek a faluban. A gyerekek a napközivel együtt „kivonulnak” a váriból, a helyiségeket átalakítják könyvtárnak, klubnak. A megyei tanács is támogatja őket. A sok évszázados barokk emlék megszépülve sokáig szolgálja a művelődést. „VÉP-ŰJVÁROS” A térképek nem jelölik, a szűkebb pátria lakói tudják, mit jelent ez a fogalom. Az Erdődy-kastélyt ölelő park, a benne felépült intézmény az „Újváros”. A fák közt emeletes lakóházak sora, gépszínek, műhelyeik, kanyargós betonutak. Aki ide egyszer „betéved”, aligha mulasztja el, hogy legalább mégegyszer visszatérjen. 141
