Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Kastélyok a szocializmusban
kőfaragó mester, Unger János 'készítette a főhomlokzat!, ma is épségben lévő szobrokat. A korabarokk stílusban épült kiskastély szegényes irodalma szerint az építkezést jóval korábban kezdték. Felsőbüki Nagy István egy már meglévő kastélyt alakíttatott át a mostani formára. Csatkai Endre 1937-íben írt tanulmánya (Soproni Szemle 4. sz.) vízi erődöt említ — négy toronnyal. Egy másik szerző, Voit Pál megerősített udvarházról írt, amely valamikor a XIV. században épülhetett. A homlokzati architektúra későbbi munka, az ablakok, ajtók szintén. Ugyancsak az átalakításkor helyezték el az épületen mindenütt látható szalagtagos kőkereteket, a jellegzetes profilú könyöklőket és szemöldökköveket. Ekkor foglalták be az ablakokat a földszintet és emeleteket összefoglaló pilaszterek közé. Kisebb alakításokat a XIX—XX. században is végeztettek a kastélyon. Jellegzetes stílusa azonban megmaradt. Új gazdái, a Szapáry-grófok nem hagyták el negyvenötben sem. A falubeliek ajkán él, hogy éppen Gyula gróf volt az, aki az első „termelőszövetkezetet” megalakította Bükön. Tizenegy volt cselédjével közösen gazdálkodott, a gróf lett a kondás és két vetést, két aratást értek meg együtt. Akkor azonban elfújta őket az osztályharc erősödő szele. A grófok elmenekültek, a távolábbi majorokból pedig a kastélyba költöztek a volt cselédek. Gépállomás, iskola, tsz-diroda rendezkedett be a termekben, lakója is volt mindig három négy család. Csak igazi gazdára nem lelt. Díszterme megrongálódott, tetőzete mállamá kezdett. (A tetőzet egy részét ellopkodták.) A hajdanvolt gyönyörű park tehenek, kecskék legelőjévé változott. A megyei tanács az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen kilenc millió forint ráköltésével mentette meg az épületet. Mellékhelyiségekkel látták el. a padlástérben újabb nyolc szobát alakítottak ki, padlózatát kicserélték, új, ablakokat, ajtókat helyeztek el az eredeti stílusnak megfelelően. Megmentették egyik legértékesebb részét, a dísztermet, amelynek mennyezetét és oldalfalait értékes freskók díszítik. A Conti mű ma már eredeti szépségében, restaurálva látható. A két szemben levő falon sokáig ismeretlen freskók bukkantak elő. Ezekről állítólag a Szapáry-család sem tudott. A festék alól kibontakozott nagyméretű kép egy felhőn libegő, csokrot tartó nőalakkal hirdeti a félkörű latin szöveg tanulságát: a földi életben minden múlandó... A restaurátorok ügyes és szép munkával eredeti szépségével adták vissza a mánák a képet. S a többit is: a vadászjeleneteket, a négy évszak jelképes alakjait, a Krisztus-siratót. Fal- és vakolatbontáskor csodálatosan szép — ugyancsak sokáig ismeretlen, eltakart — stukkókra is bukkantak. Az egyik kisterem meny- nyezetéről például a vízözönt ábrázoló stukkó néz most le az érdeklődőre. A négyholdas parkban álló kastély-szálló légvonalban két kilométerre van az európai hírű gyógyforrás helyétől. Az üdülők naponta megmártózhatnak a fürdő kellemes vizében. A hajdani Szapáry-kastély nemcsak a falunak, de Nyu- gat-Dunántúlnak is egyik éke. Évente félmillió külföldi és hazai turista keresi fel, akik soká múló emlékkel távoznak innen. Parkjában óriási harsak, mám mutfenyők ölelkeznek, ahogyan múló századok karolják jelenünket és jövőnket. FELLEGVÁR A Battihyány-grófok ikervári kastélya évtizedek óta a magyar nevelésügy egyik fellegvára. A németújvári főnemesi család tagjai szívesen tartózkodtak itt, a történelmi küldetésű Batthyány Lajos pedig itt élte le élete javarészét. A gyermek138
