Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - Böröczki Mihály: Gondolatok a kőszegi gesztenyefánál - Böröczki Mihály: Kocsirendezők
BÖRÖCZKI MIHÁLY Gondolatok a kőszegi gesztenyefánál Hihetetlen, hogy hétszáz évet ért meg derekadon a rozsdabarna kéreg, hihetetlen, hogy szótlan méltóságod hét évszázadnyi történelmet átfog. A kor súlya letörte már sok ágad, s gátat vete tt a las-siú korhad ásnak beton-kötéssel kedvedért az ember, s levéltelen-kiszáradt életeddel a kedvéért, ha melléd ül pihenni, segíts neki, hogy ne zavarja semmi, hirdesd neki, hét évszázadnyi végcél: Kiszáradtál, de egyenesen éltél. Kocsirendezők Vágányok útvesztőiben tűnnek fel szüntelen, s ha nagy robajjal összeütközik a guruló íS az álló kocsisor, hajolt derékkal, s értő fegyelemmel bújnak elő az ütközők alól. Nap süt, szél fúj, eső esik már észre sem veszik, zászlóval intenek, szájukban síp kiált, s a válasz-mozdonyküntön át figyelem szavak nélkül megbeszélten összefüggő munkájuk ritmusát. Mosoly az arcokon ritka, itt. Megváltanák, amit fegyelem-cserzett arcuk árul el, ha érteném: amíg a munka áll, körbegyűlnek és beszéddel pihennek a kocsisorok árnyékainál. Vonatok állnak össze és már újra rendezés zaját sikolt ja szét a féksarú, s a megtorpantott lendület előbb megáll, s pár métert visszalép ijedten, köszönteni a kocsirendezőt. 4
