Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 6. szám - TANULMÁNY - Nádasdy Lajos: Pápáé vagy Debrecené a Múzsadal?

NADASDY LAJOS

Pápáé vagy Debrecené a Múzsadal?

Jókairól írott megemlékezésünkben elmondottuk, hogy pápai diákemlékeinek sokszínű csokrát különböző regényeiben milyen bőkezűen osztogatta szét. mások számára. így ajándékozta a MÚZSADALt Debrecennek. (Életünk 1975/2. 151—152. p.) Mivel akkor erről bővebb dokumentációt nem közöltünk, joggal vonták kétségbe azt az állításunkat, hogy ez a dal pápai eredetű lenne. Használunk tehát az ügynek, ha ezúttal az érdeklődést kielégítő és a vitát is eldöntő anyagot, a dal pontos szövegét közöljük.

Mi, pápai diákok, a kollégiumi kántusban, így énekeltük:

1. „Múzsa, múzsa, múzsa nyáj!

Indulj! patakokkal áradt csúcsaikon,

Nem, nem, nem itatnak többé sem Parnassz,

sem Helikon.

Oszlik, bomlik kis seregünk.

Szakadoz;

Pusztán, árván hagyva búsan,

Mar adóz.

Letette szent atyánk lantját,

Múzsa, múzsa, múzsa, múzsa mars haza hát!

2. Múzsa, múzsa, múzsa nyáj!

Indulj! patakoknak árnyas berkeiben,

A szent Pierideneknek boldog kertjeiben.

Oszlik, bomlik kis seregünk . ..

(folytatás, mint az első versben.)

Akiknek az eredet felől kétségeik voltak eddig, azok csak Dr. Tóth Endre Jókai és Pápa című tanulmányát ismerték, de mivel Bocsor szerzőségére nézve nálánál korábbi adatra nem hivatkozott, állítását kérdésessé tették.

Időiben hozzánk legközelebb eső tanú a szerzőségre nézve Kis Ernő pápai professzor, aki 1907. október 18-án Bocsorról tartott emlékbeszédében ezeket mondja: „Nem egy költeményét zenésítette meg, így kiváltképpen felkapott voll a Múzsa-dal, amelyet az iskolából búcsút vevő tanulók indulójául írt és azután sokáig a tanévet bezáró ünnepélyeknek volt dala.”

A szerzőségre legdöntőbb bizonyíték Bocsornak 50 éves tanári jubileumán, 1882. október 10-én tartott ünnepélyen megtartott műsor. A műsorban, természetszerűleg szerepelt a Múzsadal is! így olvassuk: „Múzsa dal, Bocsor Istvántól. Négyes hangra tette Csekő Gusztáv. Előadja a főiskolai énekkar.” Ebből mindjárt az is következik, hogy mindaddig unisono énekelték a búcsúzó diákok, és csakis ettől az időponttól kezdve, 1882-től énekelték négyszólamú karénekként, az év végi ballagáskor. Ahogyan az én időmben mi is!

553