Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 6. szám - Cs. Németh András: Bakonyi képek (vers)
„Boszorkányfa”-ként a babonások előtt; biztató remény zászlaja tél végén tiltakozástok: örökzöld koronátok a ihivők, tavaszvárók serege előtt. Mióta? ... Meddig? Farkasgyepü A bükk, csák a bükkös!... A bükkerdő oszlopcsarnokában, az áhítat nyirkos, vagy száraz részeg avar szagával, ősi illatával táguló orrlyukaink betelni nem tudnák! És ahol gomba hasad termőbe, avagy szamóca piros szeme villog a fénysugarakban, nem csoda-e a bamaszőrű őz, a rebbenő bagoly, a távol álló szarvas? ... Ember! El ne mulaszd rövid életed alatt a bükkerdőbe vivő zarándoklatot! Megtisztulásodat, megújulásodat. Forrasztókő Ó, szép Bakony!. . . Zöld lombdiábokon, pihenő ágyon formálódik a szív meg a kedv. — Még fiatalon is újraszületsz itt, hát öregen!... Jöjj ide, ha fáraszt a rohanó élet, jöjj csak barátom, felüdülsz...
