Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám - SZEMLE - Dévényi Iván: Heitler László: Goldman György

Heitler László: GOLDMAN GYÖRGY

A magyar művészeti irodalom — míg napvilágot nem látott Heitler Lászlónak (Beck Ö. Fülöp és Vedres Márk monográfusának) e kis könyve — meglehetősen mostohán (bánt Goldman Györgynek (1904—1945), a dachiaui koncentrációs táborban elpusztított nagytehetségű, szocialista világszemléletű szobrásznak életművével. Németh Lajos („A Szocialista Képzőművészeik Csoportjának története” 1952), Erdős László („Valami készül” 1964) és Aradi Nóra („A szocialista képzőművészet története” 1970) munkáinak Goldmanra vonatkozó bekezdésein s egy-két cikken, katalógus-előszón kívül (kiemelkednek ezek közül Oelmacher Anna, Kontha Sándor és Soós Klára írásai) csupán Vértes György foglalkozott részletesebben Goktalannal, az ő emlékirata azonban nehezen hozzáférhető: egyelőre még kiadatlan, csupán egyékét tudományos intézményünk könyvtára őriz belőle gépiratos példányt... Vértes egyébként is nem annyira Goldman szobrászatáról, minit inkább munkásmozgalmi tevékenységéről szól ebben a —■ remélhetőleg elcibb-utóibb közreadásra kerülő — munkájában. Heitler László az első, aki Goldmanról a művészről is és a kommunista mozgalom résztvevőjéről is képet ad tanulmányában, amely a forradalmár szobrász mártírhalálának 30-iik évfordulójára jelent meg ,,A művészet kiskönyvtára” sorozatban.

Minden művésznek vannak tanítómesterei, ősei, példaképei; mindegyik alkotó (az avantgarde irányzatok követői is!) része, láncszeme az irodalom- és művészettörténet többezer éves folyamatának. Nyilvánvaló, hogy Goldmannak is voltak elődei, ihletői, szellemi rokonai. Heitler — Goldman szobrain végigtekintve — kimutatja, hogy a XV. században élt firenzei mester: Donatello, az egyiptomi plasztika, a XX. század elején működött Charles Despiau, valamint a kubizmus és a konstruktív törekvések gyakorolták a legnagyobb hatást Goldmanra, a művész azonban sosem, még pályája legkezdetén sem volt epigon, csupán tanulságokat szűrt le egyes régi és modern mesterek, egyes művészet- történeti korszakok, stílusok plasztikai felfogásából.

A kispolgári családból származó művész hamar eljutott a baloldali eszmékhez, majd pedig iá marxizmushoz. Korai művei (önarckép 1927, Korniss Dezső portréja 1928, Trauner Sándor-portré 1928) még nem állanak az osztályharc, a társadalom forradalmi átalakításának szolgálatában, 19294>en lazonibian megalkotja életnagyságé, félmeztelen „Álló munkás” című szobrát, s ettől kezdve az elkötelezettség, a politikum áthatja és végigkíséri művészi munkálkodását. „Az igazi művészet” célja „a körénk emelt falak ledöntése” — olvassuk Gold- manniak iá Népszavaiban megjielant nyilatkozatában (1942. május 17-i szám), s fő művei („Könyöklő munkás” 1934, „Bagi Ilona síremléke” 1934, „Horthy- rendőr” 1936) e program jegyében születtek meg.

Goldman világnézeti és művészi eszmélődését, fejlődését Heitler biztos vonásokkal, az életrajzban és az életműben való imponáló tájékozottsággal ábrázolja. Heitler Lászlónak erős oldala a művek szemléletes és szakszerű elemzése. .. A művész férfi és női portréinak, munkásábrázolásainak, szatirikus rendőr-szobrának, női aktjainak és grafikai lapjainak esztétikai és eszmei értékeit meggyőzően — erőltetettség és belemagyarázás nélkül — világítja meg. Különösen jel sikerült laz 1934-es Könyöklő munkás (a mű másik címe: Ülő munkás) kompozíciós erényeinek, tömör, összefogott formarendjónek kommentárja.

476