Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - Farkas Imre: Háromszor kell az ember (elbeszélés)
Hát te mért nem tisztálkodtál ki? Majd, ha hazamegyek. Innen ugyan aligha, kötözködött. De biz elmegyek én. Nagyon kíváncsi voltam a búcsúra Édesanyám azóta már a gatyámat ráncolja. Morgott valamit a bajusza alatt. Na, jól van, szól úgy 11 óra felé. Én most elmegyek vizet húzni. Te meg figyelj! Ha majd látod, hogy egy kicsit hosszabb ideig fönt a vödör, eressz be! Ügy lett. Na, mikor gyüssz vissza? Mikorra gyüjjek? Két órára. Arra nem gyü- vök. Miért nem, te? Amíg hazaérek is telik az idő, meg át is kell öltözködni. Mért nem úgy gyüttél? Hogy elpiszkáljam? Na jó, de háromra itt legyél! Mit kapok, ha előbb itt leszek? Mit kapnál? Te jársz búcsúban. Te mit hozol nekem? Hát bizony sógorom, nem hozok én magának semmit. Akkor már nem féltem tőle. Jobban vigyáztam a gulyára, mint ő. A búcsúban jól telt az idő, volt sok látványosság, de háromra kint voltam. Mosolygott. Mosolyogtam én is. Na, visszamehetsz. Nem megyek én, sógorom. Mit csinálna egyedül ennyi marhával? Valamit majd csinálnék. Szűk csizma volt a lábán. A gatyájának az ülepe mindig a csizmája szárát verdeste. Szaladni nem tudott, én ütöttem helyre a dolgot valahogy. Legeltettünk. Sokszor kint is háltam. Volt egy kis nádtetős kunyhó a karám mellett. Abban. Jól összeszoktunk sógorommal. Amikor megértük a kukoricatörést, megint jött a kasznár. Elmész Ilona-majorba a magyar tinókhoz. Mert Bella sógorom a tarka tinókra vigyázott. Akkor aztán ott voltam egész télen át. Tavaszra meg elcsapták apámat, mert az uraság szénájából adott a tehenünknek. Megfogta a csősz. Mondták neki az emberek, kérje meg a tiszttartót. Nem kérem én, káromkodott. Káromkodás ember volt nagyon szegény édesapám, nem akart urat ismerni. Dévánkoztak otthon Gábor bátyámmal, hogy mi legyen. Bemenjünk Földvárra a házhoz? Én nagyon vertem a készülőt, szerettem volna faluban lakni, de édesapám levelet kapott Tökfaluból. Gyerekkori cimborája írta. Gyere Tde, komám. Van a gróf Károlyi Imre birtokán földész állás. Ház, 12 hold föld. Két jó ló, kocsi és gazdasági szerszám kell hozzá, de van az is. Ezerkétszáz forint az ára. Édesapám kapott az alkalmon, elment próbálkozni. Megkértem a sógort, legyen szíves, szóljon alkalomadtán a lakatosnak. Kiégett a sparheltom, meg kéne javítani. Vettem Piritől egy szép hízott kacsát, és elküldtem fölpucolva a kisebbik lányomnak. Elvitte volna a postás is a csomagot, de nem akartam, hogy délutánig a fűtött helyiségben álljon. Ildikó vállalta a feladást. Azt mondták neki a postán, holnap megkapják Pesten. Szerettem volna egy kis szőlőt is küldeni, de mire megérett, nem maradt fürt a tőkén. Megfeketedett, lerohadt. Hiába dolgoztunk egész éven át, nem ettünk róla. A biztosító még mindég hallgat. Se nem jönnek, hogy fölbecsüljék a káromat, se nem írnak. Bevétel Kiadás Maradvány 2063 Ft Adó 70 Ft Gyerekektől 300 Ft Rádió 30 Ft Járulék 300 Ft Kukoricabehordás 50 Ft 2663 Ft Kacsa 240 Ft Közszükséglet 274 Ft 664 Ft Kezdem az októbert 1999 forinttal. (Folytatjuk) 408
