Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Mátyás István: Két Kozmosz-könyvről
NÉMETH SÁNDOR: TÜL A KANYARON Azt hiszem, a tévedés kockázata nélkül állíthatom, hogy Németh Sándornak kialakult olvasótábora van. Ezrek olvassák hétről hétre újabb riportjait a Magyar Ifjúságban. Évek óta járja az országot, tudósít az emberekről, a sorsokról, az életforma változásairól. A hetilapban megjelent írásait most kötetben is kiadta a Móra Kiadó Kozmosz-műhelye. Nem volt rossz választás. A Túl a kanyaron címmel megjelent kötet elénk rajzolja a falvak mai életét, embereit. Németh Sándor könyvének fő alakja a megváltozott életű parasztember, pontosabban azok a fiatalok, akik parasztcsaládból indultak az életnek. Sorsokat mutat be a riporter, például egy-egy ember háború előtti életét, illetve gyermekeinek mai lehetőségeit. Ezek a sorsok minden kommentár nélkül, egyszerűen egymás mellé állítva is nagyon „beszédesek”. Németh Sándor riportjainak többsége a ma és a holnap emberéről szól. A múlt csak mint összehasonlítási alap jelenik meg írásaiban. Az új, generációra, a mai fiatalokra figyel leginkább. A tanyákról ír, hozzá egy kollégiumba került kisdiák leveléből idéz, aki a hideg-melegvizes fürdőszobáról számol be az otthoniaknak. Ha egy valamikor szegény falu mai boldogságát akarja megmutatni, akkor arról beszél, hány orvos, mérnök, tanár, technikus került ki onnan az utóbbi években. Különösen meleg hangon szól azokról, akik valahol, valamiben megtörték a jeget. Akik mertek és akartak. Akik többet tettek a feltétlenül szükségesnél, de akiknek egyébként lelkiismeretük szerint ez a több volt a szükséges — mások érdekében. Figyelmét azok a dolgok sem kerülik el, amelyeket jobb lenne már csak hírből ismerni; még inkább elfelejteni. Ilyen például az átkos noha borról' vagy az öngyilkosságokról szóló riportja. Témájában időszerű, a figyelmet feltétel nélkül megérdemlő kötetet kaptunk Németh Sándortól. írásai külön-külön nincsenek híjával a jó riportok izgalmának, feszültségének, hangulatosságának. Meggyőződésem, hogy újságban, hetilapban — ahova eredetileg készültek — a legmagasabb színvonalat képviselik. Kötetbe átemelve nem ártott volna esetenként mélyebbre ásni az egyes témákban, hogy a megszerkesztett könyv egészével még többet kapjunk, mint ameny- nyit a riportok egyenként nyújtanak. így, az írások egyszerű egymás mellé rakásával a megformáltságot tekintve hullámzó színvonalú a kötet. Irodalmi stílusú és szerkesztésű írások váltakoznak erősen hírlapi aktualitású és meg- formáltságú riportokkal. A téma azonban így is megérte, hogy Németh Sándor riportjai könyvbe kerüljenek. MÁTYÁS ISTVÁN 288
