Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám - SZEMLE - Paku Imre: Bárdosi Németh János: Utak és útitársak

s egy másik városban csiszolódtak tökéletesekké, ez a körülmény nem változ­tatja meg a lényeget: Bárdosi Németh mind szellemi, mind művészi értelemben Szombathely, Vas megye hűséges gyermeke, hiszen megújulni, föléledni, erőre kapni következetesen ide szokott visszatérni. A Vasi berek kimeríthetetlen él­ményforrása. Ugyanakkor szélesebb kiterjedésű otthona az egész Dunántúl, azon keresztül maga az egész ország. Egyéni és közösségi értelemben ma már őt jó, kellemes közérzet jellemzi, örül a körülötte megújuló világnak. Egyébként valaha panaszkodni ő mások mostoha sorsán felháborodva tudott, ahogy arról három regénye és néhány verseskötete tanúskodik. Egyéni fájdalmát a versírás szépségével vezette le, ahogy mostan egykori töprengéseit, szervezői kudarcait vagy sikereit előadja, a múlt megszépítő emlékei költőieknek tüntetik fel minden emberi keservét, érthető bánatát, ritka, őszinte örömét. Életeleme a költészet, a szépségek érzékelése és azoknak maradó formába öntése. Az Utak és útitársak lényegében egy hatalmas lírai folyamatot közöl: a szerző útkeresését, a pályatársak, ama nevezetes útitársak jellemzését, azt az utat-módot, ami által ez utóbbiak bekapcsolódtak szerzőnk szervezői-szerkesztői munkásságába, ahogy ő rájuk hatott és viszont azok őreá. Csokonai, Berzsenyi éppen olyan élő kortárs az ő szemléletében, mint ami­lyen Illyés Gyula, Szabó Lőrinc vagy akár a szülőföldi Weöres Sándor: kor­társai, mivel azon értelem szerint, egyező hangmenettel szólnak mindannyian az emberségről. Emez új kötet egyik nagy erénye: nem a nagyok rideg pantheon- ját építette meg benne, hanem az élet elevenségét, folytonosságát, a költészet felemelő erejét hirdeti meg, újra hangoztatja a szépség, a tisztaság és tisztesség örök voltát. Főként a történeti vonatkozások a nagyszerűek: elsősorban annak a folyamatnak előadása, miszerint az élő irodalomnak rangot szereztek a tár­saság rendezvényein, a haladó eszméket — ha nehezen is — meghonosították közönségük tudatában; folyóiratuk hasábjain az új irodalmi ízlés vezető alak­jait szólaltatták meg. Mindezek többé-kevésbé ismeretes tényeknek számítottak e kötet megje­lenése előtt. Ezután nem kell már az emlékezetre hagyatkozni, hiszen Bárdosi Németh csokorba szedte őket. A különböző helyen, különböző időben elszórtan megjelent írásai most úgy hatnak, mintha egyszerre, egy folyamatban íródtak volna. Ezt az egységet két alapvonás biztosítja: szerzőnk azonosfokú lírai he­vülete, indulata, akarati tisztasága, továbbá az emberi szellem szeretete és tisztelete, a közönség .megnyerésének óhajtott vágya az új költészet befogadta- tása érdekében. Bár az írott Kő első korszaka rövid ideig tartott, jó híre ennek ellenére elterjedt: nemcsak ismert nagyok, hanem a helyi költők, írók küldöt­tek szívesen kéziratokat, főként pedig a sereglő fiatalok jelentkezése pezsdí- tette meg az irodalmi, az olvasói érdeklődés helyi ütemét. Nyilván sokan és örömest vallják kiröpítő fészküknek az Írott Kő folyóiratot. Szerkesztői leve­lek, bírálatok ösztönözték az akkori alkotókat, hogy Szombathelyen megjelen­jenek akár az előadói asztal mellett, akár a folyóirat hasábjain. Ez ismételt tény igazolja: e város nevezetes cserehelye lett a szellemi javak forgalmának. Bárdosi Németh igen helyesen emeli ki, hogy kezdeményezésük minő nagy mértékben megújította a helyi sajtót, miként ösztönözte annak számos mun­katársát színvonalemelésre. Itten kell leszögeznünk: az elmondottak alapján merészebb következteté­seket ne vonjunk le politikai hatás tekintetében: az írott Kő és az irodalmi társaság határozott politikai irányvonalat nem alakított ki, tehát nem tekint­273

Next

/
Oldalképek
Tartalom