Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám - SZEMLE - Paku Imre: Bárdosi Németh János: Utak és útitársak

s egy másik városban csiszolódtak tökéletesekké, ez a körülmény nem változtatja meg a lényeget: Bárdosi Németh mind szellemi, mind művészi értelemben Szombathely, Vas megye hűséges gyermeke, hiszen megújulni, föléledni, erőre kapni következetesen ide szokott visszatérni. A Vasi berek kimeríthetetlen élményforrása. Ugyanakkor szélesebb kiterjedésű otthona az egész Dunántúl, azon keresztül maga az egész ország.

Egyéni és közösségi értelemben ma már őt jó, kellemes közérzet jellemzi, örül a körülötte megújuló világnak. Egyébként valaha panaszkodni ő mások mostoha sorsán felháborodva tudott, ahogy arról három regénye és néhány verseskötete tanúskodik. Egyéni fájdalmát a versírás szépségével vezette le, ahogy mostan egykori töprengéseit, szervezői kudarcait vagy sikereit előadja, a múlt megszépítő emlékei költőieknek tüntetik fel minden emberi keservét, érthető bánatát, ritka, őszinte örömét.

Életeleme a költészet, a szépségek érzékelése és azoknak maradó formába öntése. Az Utak és útitársak lényegében egy hatalmas lírai folyamatot közöl: a szerző útkeresését, a pályatársak, ama nevezetes útitársak jellemzését, azt az utat-módot, ami által ez utóbbiak bekapcsolódtak szerzőnk szervezői-szerkesztői munkásságába, ahogy ő rájuk hatott és viszont azok őreá.

Csokonai, Berzsenyi éppen olyan élő kortárs az ő szemléletében, mint amilyen Illyés Gyula, Szabó Lőrinc vagy akár a szülőföldi Weöres Sándor: kortársai, mivel azon értelem szerint, egyező hangmenettel szólnak mindannyian az emberségről. Emez új kötet egyik nagy erénye: nem a nagyok rideg pantheon- ját építette meg benne, hanem az élet elevenségét, folytonosságát, a költészet felemelő erejét hirdeti meg, újra hangoztatja a szépség, a tisztaság és tisztesség örök voltát. Főként a történeti vonatkozások a nagyszerűek: elsősorban annak a folyamatnak előadása, miszerint az élő irodalomnak rangot szereztek a társaság rendezvényein, a haladó eszméket — ha nehezen is — meghonosították közönségük tudatában; folyóiratuk hasábjain az új irodalmi ízlés vezető alakjait szólaltatták meg.

Mindezek többé-kevésbé ismeretes tényeknek számítottak e kötet megjelenése előtt. Ezután nem kell már az emlékezetre hagyatkozni, hiszen Bárdosi Németh csokorba szedte őket. A különböző helyen, különböző időben elszórtan megjelent írásai most úgy hatnak, mintha egyszerre, egy folyamatban íródtak volna. Ezt az egységet két alapvonás biztosítja: szerzőnk azonosfokú lírai hevülete, indulata, akarati tisztasága, továbbá az emberi szellem szeretete és tisztelete, a közönség .megnyerésének óhajtott vágya az új költészet befogadta- tása érdekében. Bár az írott Kő első korszaka rövid ideig tartott, jó híre ennek ellenére elterjedt: nemcsak ismert nagyok, hanem a helyi költők, írók küldöttek szívesen kéziratokat, főként pedig a sereglő fiatalok jelentkezése pezsdí- tette meg az irodalmi, az olvasói érdeklődés helyi ütemét. Nyilván sokan és örömest vallják kiröpítő fészküknek az Írott Kő folyóiratot. Szerkesztői levelek, bírálatok ösztönözték az akkori alkotókat, hogy Szombathelyen megjelenjenek akár az előadói asztal mellett, akár a folyóirat hasábjain. Ez ismételt tény igazolja: e város nevezetes cserehelye lett a szellemi javak forgalmának. Bárdosi Németh igen helyesen emeli ki, hogy kezdeményezésük minő nagy mértékben megújította a helyi sajtót, miként ösztönözte annak számos munkatársát színvonalemelésre.

Itten kell leszögeznünk: az elmondottak alapján merészebb következtetéseket ne vonjunk le politikai hatás tekintetében: az írott Kő és az irodalmi társaság határozott politikai irányvonalat nem alakított ki, tehát nem tekint273