Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: A munka hőse
BUDAI RÓZSA Grafikus az élen A Derkovits-ösztöndíjasok szombathelyi kiállításáról A Derkovits-ösztöndíjasok áprilisi szombathelyi kiállítása igazolta a magyar képzőművészetről elterjedt véleményt, mely szerint a grafikáé a vezető szerep. A tíz ösztöndíjas, három szobrász, két grafikus és öt festő között a legnagyobb figyelmet a grafikus Szemethy Imre és Tulipán László érdemelte ki. Az érettség és az eredetiség jegyeit szembetűnően az ő alkotásaik viselték. Szemethy Imre a csoportból magasan kiemelkedve nyerte el Vas megye tanácsának különdíját, s ezzel a jogot is arra, hogy 1976 tavaszán önálló kiállítással szerepeljen Szombathelyen. Szigeti veszedelem című sorozatának három darabját láthatjuk ezen a tárlaton. Bő fantáziájú, kitűnő rajzolónak mutatják Szemethy Imrét e képek. Az ösztöndíjasok közül egyébként őt kell a legkevésbé felfedezni, hiszen illusztrációival máris jelen van a képzőművészeti életben. Anakronizmussal vádolhatnák a történeti hűség követelői Szemethy Imrét a Török légierő vagy a Barikád című képe miatt. — Hogyan kerülhettek a Szigeti veszedelemhez ezek a rajzok? A Romok az más, annál még a sárguló papír is az ódon hangulatot szolgálja. A kis méret, az aprólékos rajz erősíti a hitelesség illúzióját. Mégis a Török légierő és a Barikád mutatja az ígéretesebb művészt, ez a nekünk szölóbb. Az irodalmi és a történelmi anyagot művészileg hitelessé formálta Szemethy Imre. A forradalmak jelképévé növesztette a Barikádot, a letűnt világ eleganciájából, fényüket vesztett kacattá vált tárgyaiból szerkesztette össze. A Török légierő Szemethy Imre merész fantáziájáról, groteszk látásmódjáról tanúskodik. A grafikuselődök közül Gross Arnoldhoz hasonlít képszerkesztése. A történelemből többet adott így Szemethy sorozata, mintha kultúrtörténetileg hiteles illusztrációt készített volna. Tulipán László is jelentkezett irodalmi ihletésű rajzzal (Bulgakov-illusztrá- ció). Dürer nyomdokain haladva rajzolta meg a Petőfi halála című képet. Aprólékos kidolgozás, hangulatteremtés az erőssége. Ezt igazolta az Este című színes rajza is. A városból kiáramló, felfelé törekvő tömeg hatásos megjelenítése legendákat és életérzéseket asszociál. A szobrászoknak az ösztöndíjasok hagyományos tárlatán csupán arra van lehetőségük, hogy kisplasztikával szerepeljenek. Váró Márton dekoratív frízt faragott. Blaskó János az Öregasszony álló alakját fémből formálta meg. Az anyag szürkésfehér színe erősítette a figura hitelét. Ülő szobra, a Kovács, nem múlta felül az ebben a témakörben született szobrok átlagát. Gáti Gábor igen szép szobrot formált egy összeboruló párról Hajnalvárók címmel. Az egymás ölébe hajló férfi és nő szobra a sima, lágy hatású felületek miatt meghitt hangulatot kelt. Kellemes látványt szerzett vele. Vadász című figurája azonban igen kidolgozatlan. A festők egy-egy képpel arattak elismerést. Ügy tűnt, mintha a második, a harmadik festményre már nem futotta volna erejük. Kiss Györgynek a Ko251
