Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Dénes Zsófia: Szép Sopron
ra. A latin iskola mellé már korán került ide magyar gimnázium, amelyből liceum lett, majd pedig a belváros egyik hatalmas épületében a máig fennálló Berzsenyi Gimnázium. A költőnek pedig nemcsak nevét viseli ez a kiváló intézet, de Berzsenyi maga is növendéke volt. Levélemlékek, dokumentumok beszélnek itt töltött diákéveiről. És most lépjünk hátra a századokban, hogy á későreneszánsz eszünkbe juttasson egy nevet. Lackner Kristófét. Ő volt a humanista magyar műveltség egyik elindítója, Sopron művelődésének legnevezetesebb élesztője. Magyar volt. Azzá lett, amikor minden tudásával a magyar földet akarta szolgálni. Kézműves ősöktől származott, aranyművesektől és ötvösöktől, akik Bajorországból kerültek Sopronba. Lackner 1571-ben született, 1631-ben halt meg. A városnak akkor még csak latin gimnáziuma volt, Kristóf fiú azonban magyar iskolába iratkozott Csepregen. Kiváló diák volt, az elvégzett gimnázium után tanítványaival együtt elutazott Padovába, hogy a messzeföldön híres olasz egyetemen kétféle jogi diplomát szerezzen. Hazajött Sopronba, de még nem tartozott a gazdag polgárság belvárosi köreihez, félvállról kezelték (mert a legjelesebb városoknak is akadnak téves nézetei és férges egyéniségei). Nos, az okos, jómegjelenésű, nem is szegény és kivételesen művelt Lackner Kristóf kifogott a gőgös társaságon. Elvette feleségül az előző évben elhalt polgármester özvegyét. Igaz, hogy az 25 évvel volt idősebb nálánál — de igen vagyonos volt, és ezzel a házassággal Lackner egyszeriben „előkelő” lett. A város 12 tanácsosa közé kilencediknek került be, és röviddel ezután Sopron polgármestere lett. Nagyszerű polgármester, aki csínján bánt valamennyi reátartozó elemmel, amellett szőlői lettek, és borkereskedésből egyre gazdagodott. De gondja volt a műveltség is, megalapította a Soproni Nemes Tudósok Társaságát, ő maga nem csak megmaradt kiváló ötvösnek, de írt is — iskoladrámákat, verseket, aforizmákat, amelyek nyomtatásban megjelentek, — mértékletességre intett, morális tanításokat vallott, vallásszabadságot biztosított. A humanista műveltség terjedése éveiben — a 17-ik században — a költő Zrínyi Miklósnak is nagy hatása lett a soproni ifjúságra. Egyik leghívebb hive és egyben ügyvédje Vitnyédi István, Sopron város jegyzője volt. A tanintézetek növendékei, Vitnyédi buzdítására oly lelkes Zrínyi táborrá alakultak, hogy a magyar diákpoézis a költő szellemében valósággal kivirult Sopronban. Megalakult itt a Magyar Önképzőkör, és az önálló könyvtár alapítását elindították. Mindez pedig lényegében azt jelentette, hogy Sopron értelmiségében a Ilabs- burg-ellenes politika kitörölhetetlen emléket hagyott. Ebből sarjadzott jóval később —- II. József császár idején — a Martinovics összeesküvőkkel fonódó szoros kapcsolat. És megesett, hogy Sopron egyik neveltje, Hajnóczy József, aki Széchényi Ferenc titkára lett, Martinovicsékkel együtt halt vértanúhalált a budai Vérmezőn. Még csak egy-két nevet mondanék, nem sokat, de ezek is Sopron arcvonásaira tartoznak. És hogy idetartoznak, annak jelentősége van. így hát: megnevezem Frankenburg Adolfot. A neve német, a szíve magyar. A tizenkilencedik század reforméveinek tevékeny mozgalmi embere. író, szerkesztő, publicista, itt Sopronban megalapította az Irodalmi Kört — a magyar irodalom felvirágoztatása melegágyát. Amikor itt még nem volt se akadémia, se felsőiskola, se múzeum. Sopron-közeli faluban született, önmagát mindig soproninak vallotta. Apja egyik Széchenyi birtokon gazdatiszt volt és jó barátja Liszt Ferenc apjának* aki a szomszédos Esterházy uradalmon ugyancsak gazdatisztként működött. A két fiú körülbelül egykorú, a két házaspár keresztszülői 241
